Mi is ott leszünk előadással, műhellyel ilyesmivel!
Akit érdekel a művészetterápia itt a helye!
MEGHÍVÓ
a Magyar Művészetterápiás Társaság nevében szeretettel
meghívjuk a
TRAUMA ÉS GYÓGYÍTÁSA MŰVÉSZETTERÁPIÁVAL
„Áramlásban” IV. Országos Művészetterápiás
Konferenciára melyet a
Magyar Művészetterápiás Társaság és az ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar közösen rendez.
időpont: 2014. november 7-9.
helyszín: 1097. Budapest, Ecseri út 3.
Kérjük, a jelentkezési lapot személyenként kitöltve,
legkésőbb 2014. október 15-ig küldje vissza email címünkre: mmtkonf@gmail.com.
Amennyiben előadással, műhelymunkával, poszterrel
jelentkezik, kérjük, töltse ki a mellékelt absztraktbeküldő lapot és szeptember
20-ig küldje el mmtkonf@gmail.com
címre. Az absztraktokat a konferencia tudományos bizottsága bírál
el.
Az MMT Konferencia szervezői
megrázkódtatás, kirekesztettség, emlékezés
Országos Művészetterápiás Konferencia 2014. november 7-8-9.
„A traumatikus kifejezésnek nincs is az ökomenikusnál egyéb
értelme. Így nevezzük azt az élményt, amely rövid időn belül oly erős
ingertöbbletet hoz a lelki életbe, hogy lehetetlen a szokásos módon
elintézni vagy feldolgozni,aminek eredményeképpen aztán tartós zavarok
keletkeznek az energiaüzemben.” S. Freud
Az Áramlásban művészetterápiás konferencia hagyományait követve a
Magyar Művészetterápiás Társaság újra életre hívja az országos
művészetterápiás találkozót az ELTE Bárczi Gusztáv Karral együttműködve.
A konferencia témája a trauma és annak gyógyítása a művészetterápia
eszközeinek segítségével.
Az egészséges személyiségfejlődés, az élet eseményeire adott
egészséges válasz olyan képességek, melyek érthetővé és értelmezhetővé
teszik élményeinket, lehetőségeket adnak a megküzdésre, a külső és belső
környezet regulációjára, valamint fenntartják a létezés
folytonosságának érzését. A trauma pillanatában mindezen tényezők
sérülnek.
A traumák hatására a létezés folytonosságának élménye is törik. A múlt, jelen,
jövő összekapcsolódása kérdőjeleződik meg. Azaz, az időtengely sérül.
(Csuhai, 2003.)
A létezés folytonossága a fenyegetettség állapotában megszakad, az
egyén a megsemmisülés fenyegetését éli át, mely legősibb szorongásaink
egyike. A személy érzéseinek, élményeinek koherenciája megszakad,
emlékei, élettörténete töredezetté válik,.
A bántalmazottság, kirekesztettség állapotában felfüggesztődik a
reflektív funkció, amellyel az egyén mások szándékait, érzelmeit
értelmezi. Megszakad az érzelemreguláció, az impulzuskontroll, a
szelf-monitorozás és a szelf-ágencia élménye.
Kutatások bizonyítják, hogy a traumás emlékeknek nincsen se szóbeli
narratívumuk, se kontextusuk, inkább élénk érzetek és képek formájában
élnek tovább.
A nonverbális kifejezés segít közelkerülni a szavakon túli, inkább
testbe és képekbe ágyazott élményekhez, mellyel az ember esszenciális
élményeihez közelít szelíd, de közvetlen úton. A trauma gyógyításában a
képeknek, alkotásnak, mozdulatoknak, mozgásnak, hangoknak nagy szerep
jut, és segít a szenvedőnek és segítőnek egyaránt megosztani, megérteni
az elmondhatatlant. Az alkotás során azok a személyiség szervező
struktúrák, melyeket a trauma megrongált, újra működésbe hozhatóak.
„ Ars totum requirit hominem ( a művészet az egész embert követeli)”
Az alkotás során valami olyan konkrét születik, mely összeköti a
belső világot a külsővel, a környezettel, a társakkal. Létrejöhet
egyfajta híd, rekonstruálódhat a folytonosság érzete, összekapcsolódhat,
ami korábban széttört. A művészetterápia segítségével az alkotáson
keresztül bemutatott élmények biztonságos távolságból szemlélhetők, az
érzések lassan szabályozhatóvá válnak, lehetőség van a
próbacselekvésekre, a személyes élettörténet újraírására. Az empátiás
közös szemlélés lehetővé teszi az egyén önmagához való
cheap viagra online szeretetteljesebb hozzáállását, környezetének megértését, emlékeinek feldolgozását, élményeinek integrálását.
„ Szerintem harcolnunk kell. Ha valami iszonyatos, meg kell
javítanunk. Ha csúnya, széppé kell tennünk. Ha valami perverz meg kell
próbálnunk feloldani a perverzitást, ha valami bonyolult, meg kell
próbálnunk leegyszerűsíteni” (F. Hundertwasser)
A trauma szó jelentése meglehetősen sokrétű, manapság sokszor
használt, már-már elcsépelt, divatos kifejezés is lett. Éppen ezért is
fontosnak tartjuk, hogy a közéleti diskurzusból visszatereljük a szót a
tudományos keretek közé. A trauma, mint jelenség újrafelfedezése
Ferenczi Sándor nevéhez köthető. Ferenczi S. a Klinikai naplójában
(1932) a háborús neurózisok tanulmányozása kapcsán a következőket írja: a
háborús sebesültekkel olyasmi történik, mint amikor „az anya megmenti
gyermekét az életveszélyből és csak ezután esik összes ájultan. A
háborús neurózisban a megmentett személy nem egy másik ember, hanem az
én.” Traumatikus élmény a háború, elhurcolás, kirekesztettség, baleset,
katasztrófa de bármely típusú elhanyagolás, az érzelmi ráhangolódás
hiánya, vagy abúzus is.
Az emberi élet látszólagos biztonsága hamar semmivé lesz, ha
otthonunk megszűnik, megsérül, ha kapcsolataink elvesznek. A fenti
nehézségek a terápiás térben megjelenve személyes élettapasztalatot, nem
ritkán bölcsességet, nyitottságot kívánnak a szakembertől.
Sokat tanulhatunk egymástól, egymás szakmai hozzáállásból, tapasztalataiból.
Konferenciánk témaválasztása tehát a mindennapok terápiás
nehézségeiben gyökerezik és célja egymás tudásának gazdagítása, a
párbeszéd és közös gondolkodás fellendítése.
Várjuk mindazon szakembereket, laikusokat, akik találkoznak a trauma
feldolgozás különböző formáival, vagy érdeklődnek a tudományos elméletek
és szakmai megvalósítás iránt.
A művészetterápiás konferencia lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy
a különböző irányzatok szakmai képviselői bemutatkozzanak, illetve meg
kívánja teremteni a lehetőséget és teret a szakmai eszmecserére, vitára,
tapasztalatgyűjtésre. Lehetőséget teremt, hogy a szakma eszmét
cseréljen a döntéshozó szervezetekkel, intézményekkel, ahol ez a nagyon
értékes munka a gyógyítás szolgálatába állítható.
„Az alkotás nem ismer kényszert- a művészet szabad”( W. Kandinszkij)