2016. december 18., vasárnap

Új cikk a Psychiatria Hungaricaban: Test - kép - változás

Ismét egy cikk, ezúttal angolul!
Tánctér olvasók letölthetik innen: https://www.scribd.com/document/334508227/Body-Image-Recovery
Psychiatria Hungarica, 2016, 31 (4):338-347

Jó olvasgatást! Az elejét közöljük itt:


Új cikk a Psychiatria Hungaricaban: Test - kép - változásSalz GabriellaBody – image – recovery

The effect of therapeutic methods working with more modalities on body image change and trauma recovery 

Summary:
The present study aims to demonstrate, by applying case study methods, how body image changes during the processing of trauma and therapy. Based on contemporary psychoanalytic theories, the concept of embodiment and the trauma interpretations, I explore how the implicit relationship experience may appear in the body image of a person, and how this may change due to the therapeutic relationship and other impacts in the therapy.To understand the therapeutic process, I am going to use Bucci’s contemporary psychoanalytic theory framework,which claims that there is interplay between the symbolic and sub-symbolic levels, therefore it is particularly good toshow the application of different methods of expression and their common use in non-verbal therapies.

Keywords:
body image; embodiment; implicit memory; nonverbal therapy; trauma

Összefoglaló:
 Jelen tanulmány egy esetvignetta segítségével mutatja be, hogyan változik a testkép a traumafeldolgo-zás és a terápiás munka során. A kortárs pszichoanalitikus elméletekbôl, az embodiment fogalmából és trauma-ér-telmezésekbôl kiindulva azt vizsgálom, hogyan jelenhet meg az imlicit kapcsolati élmény a saját testképben, illetve hogyan változhat meg a terápiában átélt kapcsolati élmény és tapasztalatok hatására. A terápiás folyamat megérté-séhez Bucci kortárs pszichoanalitikus elméleti rendszerét használom, mely a szimbolikus és szubszimbolikus szintek átjárhatóságát mutatja meg, így különösen alkalmas a nonverbális terápiákon belüli különbözô kifejezôeszközök je-lenlétét és együttes alkalmazását bemutatni.
Kulcsszavak:



testkép; embodiment; implicit emlékezet; nonverbális terápia; trauma



2016. november 9., szerda

Mi is az a testtudati munka?

Táncterápia, testtudati munka

Ez a kérdés nagyon sokszor merül föl laikusok körében, akik kicsit többet szeretnének megtudni a táncterápiáról. Szerencsére a kifejezés maga sokkal komolyabbnak és szigorúbbnak tűnik, mint amit jelent valójában. Most nem célom a testtudati munka tudományos bemutatása, sokkal inkább egy közérthető leírással szeretnék szolgálni.

Ahogy az elnevezés is jelzi, a test és a tudat összehangolásáról, illetve egyfajta kapcsolat kialakításáról van szó test és tudat között, mely mentén számos új, elfeledett tapasztalat éledhet újjá.


Bensővé tett figyelem
Megfigyelhetjük milyen  a mozdulat időbeli lefutása, mely izmokat, ízületeket, szerveket érint, milyen a mozgás lendülete. Ez a bensővé tett figyelem segít az új mozgásos tapasztalatok megszerzésében, egyfajta kisérletezésre, kutatásra inspirál. Nem pusztán elméleti ismereteket szerzünk a test rendszereiről, hanem átéljük azok működését egy kitüntetett figyelmi jelenléttel.  Ezáltal megváltozik az észlelés minősége. Ezzel az észlelési móddal lehetővé tesszük, hogy testünk működése tudatossá (consciousness) váljon.
Ha mindenhez ugyanazzal a megismerési móddal közelítünk, akkor “ugyanazt fogjuk megismerni.” (Bonnie, ) A megismerési folyamat ott indul, ahol kilépünk a megszokott inercia rendszerünkből. 

Hogyan képzeljük ezt el a gyakorlatban?
Tehát mi történik vajon akkor, ha a testünkben áramló folyadékokra figyelünk? Gyakorlati szinten pl. azt kérjük a csoporttagoktól, hogy csukják be a szemüket és figyeljenek a test folyékonyabb alkotóelemeire, érezzék meg az áramlást és ez az áramlás vezesse a mozgásukat. Vajon hogyan változik mozgásuk és belső tapasztalatuk? Hasonló tapasztalatról számolhatunk be akkor is, ha nem a test-érzetből, hanem egy vizualizált közegből indulunk ki. Például gyerekeknél (de felnőttek esetében is lehet) a vizes közeget idézzük föl, elképzeljük a vizet, a tengert, a hullámokat és a vízben mozgó élőlényeket. Ilyenkor ugyanúgy a test folyadék-összetevőit szólítjuk meg indirekt módon.

Mire jó ez?
Ahogy figyelünk testünk működésére, a figyelmi fókusztól függően számos új mozgás tapasztalatra is szert tehetünk, egyben új kapcsolódási módokat is felfedezhetünk, illetve változhat mozgásunk minősége, kizökkenhetünk saját sztereotípiánkból, vagy ráismerhetünk azokra. A testtudati munka segít abban, hogy bővítsük mozgásrepertoárunkat, illetve segítségével jobban átélhetjük testi működéseinket, jobban belekerülhetünk a saját testünkbe, figyelmünk kiterjedhet nem csak a testünk, de a térben történő valamennyi mozgásra. A testtudati munka előkészíti a testet a tapasztalat szerzésre,  a találkozásokra, felismerésekre és azok földolgozására.

kulcsszavak mentén:
  • a test működésére vonatkozó figyelem, tudatosság növelése,
  • saját testünk állapotainak megfigyelése és nyomon követése
  • spontán tudatmódosulással jár, ami gazdag önészlelő- és kapcsolódási képességet szabadít fel
  • út az improvizáció felé
  • a különböző testrészekben felhalmozódott feszülések ellazítása, kioldása, a hibás testtartási minták, vagy izomtónusok detektálása, és átdolgozása
  • előtérbe kerül a képi gondolkodás, vizualizáció
  • ítéletmentes, kísérletező állapot
  • belső munka során közvetlen kapcsolat alakul ki testünkkel és lassan megtanuljuk észrevenni jelzéseit

    Érdekel?
    email: info@tancter.hu


    https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html


2016. november 2., szerda

Kéz a Kézben szülőcsoport


Sorstárs szülőkből alakult 2015 őszén, az OSA támogatásával, olyan szülők számára, akik SNI- s gyermeket nevelnek.


Hasonló élményeket nehézségeket megélt kis és nagyobb gyermeket nevelő szülők sokat segíthetnek egymásnak. Kimozdulnak otthonról, kicsit mást csinálnak, tanácsot kaphatnak egymástól és támogatást. Havonta egyszer találkozunk, általában minden hónap első hétfő délelőttjén.Eddigi programjaink: jelnyelv- Beszélő babakezek előadás, karácsonyra készülődés nemezeléssel, fejlesztőjáték készítés otthon, beszélgetés, teázás, családos közös kirándulás, Nem adom fel kávézó látogatása stb.további információk, időpontok: http://www.tancter.hu/p/szulocsoport.html

 


https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html

2016. október 17., hétfő

Képzőművészet- terápiás tipp 1. -Érzelmi térkép rajzolás

     

   Érezelem térkép

Érzelmi helyzet jelentés 

  

A gyakorlatot lehet egyedül, vagy csoportban is végezni.
Ha még sosem végeztél hasonló feladatot, akkor fontos lehet a bemelegítés, ráhangolódás. Amikor osztályon dolgozom, olyan paciensekkel, akikről tudom, hogy 3 hónapig folyamatosan fognak hozzám csoportba járni, akkor általában kihagyom a ráhangolódást, mert idővel úgyis ráhangolódnak és akkor fontosabbnak tartom, hogy azt a  saját ütemükben tegyék.


 1. Bemelegítésnél kezdhetünk valamilyen mozgásos játékkal, ez segít a gátlások oldásában, ahogy mozog a test, oldódik a feszültség is. Kezdhetünk úgy, hogy  átmozgatjuk a kezünket és az ujjainkat, mintha "táncoltatnánk", vagy  írnánk velük a levegőbe, ahogy jól esik. Ha úgy érezzük, hogy ez nagyon furcsa, akkor akár megkérhetjük őket arra is, hogy a saját nevüket írják először a levegőbe. Utána jöhet a szabad improvizáció. Mindehhez természetesen inspiráló zenét is adhatunk. (Kórházi csoportban mi nem adunk zenét, de ott a művészetterápia egy sokkal komlpexebb folyamat része)


2. A bemelegítést folytathatjuk firkálással, vegyünk a kezünkbe két tetszőleges színű ceruzát, vagy zsírkrétát.  Határozzuk meg az időt, hogy meddig tartson a szabad firkálás (pl. 5-10perc). Nem kell figyelni a papírlapot, egyszerűen csak hagyjuk, hogy vándoroljon a rajzeszköz a lapon, belső érzéseiknek megfelelően. Nem kell értékelni közben. Nincs jó és rossz megoldás. Akár be is csukhatjuk a szemünket, de ebben az esetben érdemes rögzíteni a papírt. 

3. Ha befejezték a firkát, akkor tekintsük a firkát egy kiindulási alapnak, mint egy térkép vázlatot,  majd keressük meg a bennük lévő érzések a helyét és írjuk is oda a lapra, ahova leginkább odavalónak érezzük. A firka tehát csak egy vázlat, alaprajza az érzéseknek. Ezután válasszunk ki egy érzést a lapról, ami most a legjobban érdekel minket. Lehet az bármelyik érzés, karikázzuk is be. Utána egészítsük ki a lapot, a firkát a kiválasztott érzésnek megfelelően. Azt is felajánlhatjuk, hogy ne a firka oldalon, hanem a másik oldalon készítsék el a képet. 
Ez a feladat nagyon egyszerű, de jó kiindulási alap és a későbbiekben tetszőlegesen bővíthető, alakítható. Ha készen vannak, adjanak címet a képüknek.

4. A feladatot követheti megbeszélés, visszajelzés a saját rajzról, illetve reflektálás a csoporttagok rajzaira, ha csoportban alkottunk.  Az érzések megjelenítése sok információval bír, de nem csak az elkészült kép érdekes, hanem az egész folyamat.
Kérdések: Milyen volt a firkálás folyamat?
Mennyire volt nehéz érzéseket találni a firkában?
Milyen volt kiválasztani azt az egy érzést? Mi segített? Mi gátolt?
Milyen most ránézni a képre? Van-e valami meglepő a képen? Mit mond a cím?
Bármi ami szabadon előjön.






https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html







2016. október 3., hétfő

Ki gondolta volna, hogy...

ilyen szuper képeket tudnak festeni a Pszichiátriai rehabilitációban. Persze gondoltuk és hittünk is benne, most mégis meglepődtünk és megilletődtünk. 
Ezek a csoport záró képei. A csoportot lezártuk, de a munkát nem. Fantasztikus látni, ahogy férfi betegek fogják a képet és emelik magasra büszkén, hogy fotózzuk le. Kell nekik, tetszik nekik. Elismerést adnak és kapnak, visszatér a bizalom egymásba, önmagukba. A képes vagyok... érzése segít az erőgyűjtésben.

Képzőművészetterápiás csoport vezetői: Horváth Gabriella pszichológus, művészetterapeuta, Salz Gabriella, művészetterapeuta

Égészséges vagy, de érdekel a művészetterápia? Esetleg pszichológus, pedagógus vagy?




https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html


készül a mű...
 elkészült..
 részlet még a földön
 észnél légy (valódi léggyel)
 az alkotóművész
 szemek kezek találkozása

 elejétől a végéig, nappaltól éjszakáig, születéstől a halhatatlanságig :)

 büszkén a képpel
összecsomagolás előtt...

2016. október 2., vasárnap

Kéz a kézben Táncház SNI-s és fogyatékkal élő gyermekek, családtagjaik és barátaik számára!


Szeretettel hívunk benneteket Újpestre élőzenés " kéz a kézben" Táncházba- szüreti mulatságba!
táncház SNI-s és fogyatékkal élő gyermekek,
családtagjaik, barátaik és minden érdeklődő számára.


A KOMP Komplex Alkotó és Terápiás Műhely Egyesület szervezésében. 
Táncházgazdasszony: Zákányi Melinda
Zenél: Lipták Péter citerán
Kézművesmester és szervező: Tarjányi Timea
Dátum: okt.9.-én vasárnap 16-18-ig




https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html

Táncterápia

A megfelelő számú segítő biztosításához előzetes bejelentkezést kérünk a +06 30 341 67 04 telefonszámon vagy a ttimea(kukac)gmail.com e-mail címen, vagy az alábbi linken:
https://goo.gl/forms/Sbppji2IiFs69md43
Adományokat és önkéntes segítőket szívesen fogadunk.

Újpesti Polgár Centrumban, 1043 Budapest, Árpád út 66.
(parkolási lehetőség az épület előtt, vagy a József Attila utcából nyíló hátsó udvarban)

2016. szeptember 29., csütörtök

Tanulmány a Pszichoterápia folyóiratban


Vére megjelent egy tanulmányunk a Pszichoterápia folyóirat 2016. augusztusi számában.
Sok munkánk van benne!
Elsősorban táncterápiáról szól, illetve arról, hogyan lehet a különböző modalitásokat a terápiás folyamatban használni, tehát a képi kifejezést, a mozgást és a táncot. (Külön-külön táncterápia, képzőművészetterápia, de együttesen használva kifejezésterápia)
Itt olvasható a tanulmány eleje, sajnos az egész művet nem adhatjuk közre, (ahhoz meg kell vásárolni a lapot :)
A folyóirat megrendelhető itt: http://www.mentalport.hu/


 Ígérjük, hogy lesz majd enél kicsit emészthetőbb leírása is a kifejezés és táncterápiának. Laikusknak még mindig inkább a GYIK-ot ajánljuk olvasgatásra, vagy ezt a leírást: http://www.tancter.hu/p/mi-az-muveszetterapia.html

Lebegés mint módszer – „Testet öltött létmód” a trauma túlélésére. Esetbemutatás elmélettel.
Salz Gabriella, Szili Katalin


Jelen tanulmány egy esetismertetés segítségével mutatja meg a trauma emlékezetre gyakorolt hatását. A következő kérdéseket vizsgáljuk: a terápiás folyamatban hogyan bukkan fel és szövődhet össze a testérzet, a kép, a verbalitás, illetve hogyan válhat verbalizálhatóvá a testérzet a képpé formálódáson keresztül? 
Hogyan bukkannak fel emléknyomok az implicit emlékezeti rendszerből a terápiás folyamatban, hogyan segítik a megértés folyamatát? A kortárs pszichoanalitikus elméletekből, a memóriakutatásokból, az embodiment fogalmából és traumaértelmezésekből kiindulva egy olyan esetet szeretnénk bemutatni, ahol a trauma a testben és a létezés módjában is megnyilvánul.

A trauma olyan disszociatív folyamatot indított el, melynek következtében a traumatikus élményhez hasonló ingerkörnyezetben csak a testi érzetek reflektálódtak, ugyanakkor ez az élmény az implicit emlékezet által alakította a kötődési mintákat.

A terápiás folyamat megértéséhez Bucci kortárs pszichoanalitikus elméleti rendszerét használjuk, mely a szimbolikus és szubszimbolikus szintek átjárhatóságát mutatja meg, így különösen alkalmas a nonverbális-terápiákon belüli különböző kifejezőeszközök jelenlétét és együttes alkalmazását bemutatni. Tanulmányunkban a terápiát interszubjektív és testi szempontokból is vizsgáljuk, a terapeuta hangolódásának testi oldalát is kiemelve.

Kulcsszavak: disszociáció – embodiment – implicit emlékek – nonverbális terápia – trauma


Bevezetés

A kortárs pszichoanalitikus elméletek interszubjektív fordulata következtében egyre nagyobb hangsúly tevődik a kapcsolatra, ezen belül is az embert eredendően az anyához fűzhető kapcsolatra. Ezzel párhuzamosan a terápiás térben és kapcsolatban újraformálódó személyiség kerül előtérbe.
A „test” bekerül a pszichológiai diskurzusba, egyre kiemeltebb szerepet kapnak a preverbális szelférzeteket megmozgató nonverbális elemek, implicit emlékek, testi élmények, affektusok, szimbolikusan megjelenő tartalmak. Ebből következően a nonverbális terápiák jelentősége is megnő.

A tanulmány a terápiás folyamatban felbukkanó és összeszövődő entitásokat vizsgálja: testérzet, kép és verbalitás viszonyát. Az esetismertetés a testérzet képpé és szóvá formálódásának folyamatát jeleníti meg, illetve az implicit emlékezeti rendszerből felbukkanó emléknyomok szerepét a trauma létrejöttében és feldolgozásának folyamatában. Magyarázó elméleti keretként a kortárs pszichoanalitikus elméleteket, a memóriakutatásokat, az embodiment fogalmát és a traumaértelmezéseket használjuk.

Ha a traumát hordozó élmény nem tud mentálisan reprezentálódni, tehát az explicit memóriába bekerülni, akkor azt onnantól az implicit emlékezet hordozza. Ilyenkor a test központi szerepet kap: az élmények testi állapotokban nyilvánulnak meg. A jelenséget több tényező is okozhatja: a trauma súlyos, életveszélyes természete, a traumát követő interszubjektív viszonyulás vagy a személyiség eleve hiányos traumafeldolgozási képessége.

Az átélt trauma sokszor egyfajta zárványként, feldolgozatlanul tárolódik, élményekbe, testbe ágyazódva, ezért megkönnyítheti a hozzáférés és/vagy feldolgozás folyamatát, ha a feltárás esélyt ad a beíródás körülményeit idéző nonverbális helyzet megjelenítésére. Ahogy megteremtődik a híd múlt és jelen között, esély van a folytonosság élményének megteremtésére és az időélmény korrekciójára.

Az ismertetett esetben a trauma a testben és a létezés módjában is megnyilvánul. Lilla a koragyermekkori veszteségélményből táplálkozóan, a túlélés érdekében olyan testben is megnyilvánuló „lebegtető” létmódot fejlesztett ki, mely alap életstratégiája lesz, és meghatározza az életben való levés/lét alapminőségét. A veszteségélmény oly erős, hogy Lilla minden lehetséges eszközzel próbálja távol tartani magát tőle, így eltartja magát a stabil helyzetektől, a szintaxis nyugalmas formálásától. Inkább vállalja a hányattatást, a lebegést, melynek szakértője lett. Távol tartja magát a stabil kapcsolatoktól, kapcsolódástól, így nem is veszíthet semmit. Nincs fájdalom, nincs kudarc, nincs emlék.

A tanulmánnyal szeretnénk hozzájárulni a nonverbális terápiák további elméleti keretbe ágyazásához, s további kapcsolódási pontokat keresni a kortárs pszichoterápiás elméletek és a nonverbális terápiák között.
Elsősorban azon elméleti munkákra fókuszálunk ezért, melyek a nonverbális terápiákon belül a különböző kifejezőeszközök jelenlétét és együttes alkalmazásának lehetőségét bemutatják.
Bucci elméleti írásait különösen lényegesnek tartjuk, ezért ezeket részletesebben mutatjuk be. 

folyt. köv. 





ÉRDEKEL:



https://docs.google.com/forms/d/1pzIQvoEWnqgKwcQrZaIOgWrUYgW7LrebBPz-CQJ5rTA/viewform?formkey=dGdQQ1VnNGFGRHByUm1INjk2X2dEUUE6MQ#gid=0so-kert-kostolo.html



LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...