2018. március 2., péntek

Miért fontos a kreatív öngondoskodás?



Alkotás és öngyógyítás


A kreatív öngondoskodás az egyik legjobb eszköz a stressz, a szorongás oldására, arra, hogy az öröm visszatérjen az életünkbe. De mit is jelent ez?

Mindannyiunknak vannak nehezebb időszakai. Időnyomás, stressz, félelem, veszteségélmény életünk részei. Nagyon fontos, hogy megtanuljunk tenni önmagunkért, saját egészségünkért.

A művészetterápia és az alkotás nem az egyedüli, de egy lehetséges eszköz a sok közül, mely segíthet a stressz oldásában, a nehéz időszakok átvészelésében és az életöröm visszaszerzésében.

Az alkotás olyan öngyógyító folyamatokat indít, melyek segítenek a megküzdésben.
Mindezt tudományos eredmények is bizonyítják, de ez a tudás majdnem egyidős az emberiséggel.

A közös táncolás, zenélés, alkotás mindig is fontos tevékenység volt, már őseink életében is. Minden jelentősebb eseményt, változást táncos-mozgásos szertartással vezettek be, készültek a harcra, vagy készítették fel egymást a felnőtté válásra, ünnepelték a győzelmet, kifejezték veszteségeiket. Ilyen módon volt egy közös megegyezésen alapuló, ritualizált módja az érzések kifejezésének.

Ma is fontos, hogy kifejezzük önmagunkat, az érzéseinket. Akkor is, ha egyre kevésbé ad erre a társadalom engedélyt, egyre kevesebb a közös rituálé és alkalom az érzések kifejezésére, a közös alkotásra. Tehát jó, ha megtanulunk saját magunknak engedélyt adni.

Talán könnyebb, ha tudjuk, hogy kutatások bizonyítják, hogy  az érzelmek kreatív kifejezésének képessége fordítottan arányos a pszichoszomatikus zavarok kialakulására való hajlammal.

Nézzük akkor a tényeket először:

1. Kutatási eredmények - már az olyan kreatív tevékenység, mint a kötögetés is befolyásolja az általános jóllétet!

Egy amerikai tanulmány, ami a Journal of Positive Psychology jelent meg, azt bizonyítja, hogy már az olyan kreatív elfoglaltságok, mint a főzés, kötés, vagy firkálgatás is befolyásolhatják az általános jóllétet.

A kísérletben 658 személyt kértek meg arra, hogy két hétig vezessenek naplót, írják le milyen hangulatban telt a nap, jegyezzék föl végeztek-e valamilyen kreatív tevékenységet.
A résztvevők ezzel együtt kitöltöttek egy ún. „flourishing scale” kérdőívet. A ‘flourishing’ egy új fogalom, mely Martin Seligman pszichológustól származik, annyit jelent, hogy kivirágzás. A jól-lét egy új értelemzésére utal: az öröm átélése, az elmélyülés és önmegvalósítás által.

A kérdőívben olyan kérdések szerepeltek: „Ma érdeklődéssel és odaadással vettem részt a napi tevékenységekben” vagy „Ma jól és támogatóan működtek társas kapcsolataim.”

A naplók elemzéséből az derült ki, hogy azok, akik részt vettek valamely kreatív tevékenységben az egyik nap, másnap szignifikánsan energikusabbnak, lelkesebbnek érezték magukat a következő napon.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mindennapi kreatív tevékenységek is közvetlenül fokozzák  jóllétet és a jó hangulatot, nem csupán a mesterművek létrehozása.

2. Alkotás hatására javul az agyműködés, lassabb a demencia kialakulása

Egy másik kutatásban azt vizsgálták, mi a különbség az aktív alkotás és a passzív művészet-befogadás agyműködésre való hatása között. 28 nyugdíjas korú (60-65 év közötti) személyt vizsgáltak, akiket két csoportba osztottak. 10 héten át, heti egyszer az egyik csoport tagjai művészeti alkotások elemzésével foglalkozott, míg a másik csoport résztvevői különböző képzőművészeti technikák kipróbálásával kísérleteztek, azaz saját maguk hoztak létre alkotásokat. Agyműködésük sajátosságait funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) mérték a csoportos foglalkozások megkezdése előtt, illetve a tíz alkalom végeztével.

Számottevő különbséget az alkotó-csoportnál találtak, mégpedig az agy különböző régióit összekötő kapcsolatok és a reziliencia tekintetében. Vagyis azoknál, akik alkottak is, bizonyos agyterületek közötti aktivitás megnövekedett,  vagyis az agy  integráltabban működött, illetve rugalmasabb megküzdési mintázatot mutatott a stresszel szemben.

Ez az eredmény azért is ígéretes, mert úgy tűnik, az alkotótevékenység az agyműködés időskori hanyatlását, a demenciát is képes lassítani


3. Ha rajzolunk, megnyugszunk (általában)
Tudományos kutatás bizonyítja, hogy az alkotás csökkenti a kortizol szintet




A kutatásban 39 személyt vizsgáltak, akik 45 percen keresztül vettek részt müvészetterápiás foglalkozáson. Többféle anyaggal és technikával kísérletezhettek: agyaggal, filctollal és kollázzsal. Önként választhatták meg a felhasznált eszközöket és módszereket, csupán annyi volt a feladatuk, hogy alkossanak.
A kutatás megkezdése előtt és után a tudósok nyálmintát vettek a résztvevők szájából. Ennek elemzésével azt állapították meg, hogy a nyálban kimutatható kortizol szintre milyen hatással van az alkotás.

Az elemzés azt mutatta, hogy háromnegyed órányi kreatív tevékenység a résztvevők 75 százalékánál csökkentette a stresszért is felelős kortizol hormon szintjét.



Randevú a művészettel
Elisabeth Gilbert: Big Magic

A kutatások mellett érdemes olyan kreatív személyek véleményét is meghallgatni és fontolóra venni, mint pl. Elisabeth Gilbert. Amellett, hogy ő a szerzője az Ízek, imák, szerelmek, ma már bestsellerré vált regénynek, újabb könyvében, a Big Magic-ben, illetve egy TED előadásban is nagyon sokat foglalkozik a kreativitással, azzal, hogy mit jelent alkotónak lenni, ill. hogyan fejleszthető ez a képesség.
Könyvében és előadásába is használja a “showing up” kifejezést, ami annyit jelent, hogy a “megjelenni”, vagyis a művész (alkotó) dolga az, hogy, megjelenjen, úgymond lehetőséget adjon a mű megszületésére.

Mintha be lenne írva a naptárunkba a találka, és el kellene mennünk a művészettel való randevúra.

Tehát sokkal inkább az alkotói folyamatra helyezi a hangsúlyt, nem pedig a produktumra.
Szerinte a perfekcionizmus megbénítja az alkotói folyamatot, ezért  engedélyt kell adnunk magunknak a hibázásra, és az elvárások elengedésére. Ez azonban nem egyszerű, nem megy egyik pillanatról a másikra. Gyakorlással azonban ebben is egyre jobbak lehetünk.

Minél jobban elkötelezzük magunkat a folyamat mellett, annál kevésbé ítélkezünk alkotásunk felett. Ha tudatosan  a folyamatra figyelünk és nem a végeredményre, akkor jobban élvezzük, több örömöt okoz az alkotás és megengedőbbek is leszünk magunkkal.



Saját felelősségünk abban áll, hogy igent mondjunk a cselekvésre és elköteleződjünk az alkotás mellett.  Lehet ez egy új lap a naplónkban, vagy egy új kép, egy új szöveg, tánc, vagy énekelés.

A színezők sikerei

Az alkotás pozitív hatásait ismerték fel a ma igen elterjedt ún. színezők összeállítói.

Ezek olyan füzetek, melyben egyszerűbb, vagy bonyolultabb rajzokat lehet kiszínezni. A színezők örömöt, illetve lehetőséget nyújtanak az elmerülésre, a jelen megélésére, egyfajta meditatív állapotba kerülésre.

Mi azonban hiszünk abban, hogy mindenkinek van saját színezője, saját vonala, formája, ami egyszeri és megismételhetetlen.

Jobban hiszünk az önkifejezés erejében és a minden emberben meglévő alkotó erőben, tehát mindenkit inkább arra inspirálnánk, hogy hozza létre saját színezőjét.

Ha szeretnénk, alkotóműhely, rajziskola, művészetterápiás tanfolyam nyitva állnak előttünk, bármilyen korosztályba tartozzunk is.
Ha nincs időd elmenni most ilyenekre, akkor AJÁNDÉKUNK a letölthető 20 db. művészetterápiás, alkotós tipp! Reméljük segítünk, hogy otthon is neki kezdj egy kis alkotásnak.

TÖLTSD LE, KATT A KÉPRE:






Ha érdekel az általunk indított csoport, kattints Ide:

vagy ide:



Források:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0101035
http://westminsterresearch.wmin.ac.uk/3472/




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...