Művészet nem luxus, hanem alapvető szükséglet

Művészeti oktatás nem luxus, hanem alapvető szükséglet - kutatási eredmények

8 kutatási eredmény, mely a művészet és alkotás pozitív hatásait igazolja

Egy amerikai kutatás,  Cultural Learning Alliance kutatási eredményei bizonyították, hogy a művészeti oktatás nem luxus, hanem alapvető szükséglet. A kutatás elsősorban azt vizsgálja, milyen hatással van az alkotó tevékenység a kognitív képességekre, viselkedésre, szociális készségekre. A gyermek számára ez jelenti a lélegzethez jutást, a motivációt, amiért reggel örömmel ugrik ki az ágyból és megy iskolába. 

Ez azonban természetesen nem csupán a gyerekekre érvényes.

Egyes modern munkahelyek, mint a Jooble, is kezdik felismerni, hogy az alkotás és hasonló szabadidős tevékenységek jótékonyan hatnak az alkalmazottak kedélyére, segítik, hogy munkatársik motiváltabban dolgozzanak. Mivel az alkotás és a mozgás segítik a stressz oldását, javítja a munkahelyi légkört és kedvezően hat a munkahelyi kultúrára, a munkáltatók is sokat profitálhatnak mindebből.  

A művészet  hatása a Cultural Learning Alliance, Key Research Findings: the value of cultural learning, 2017 alapján a következők:

 1. - Strukturált művészeti tevékenységen való részvétel 17%-al javíthatja a kognitív képességeket.

2. - A művészet és a kultúra javítja a tanulási teljesítményt is pl. matematikából és angolból jobb teljesítményt értek el a gyerekek.

3. - A művészet és kultúra oktatása fejleszti a szociális készségeket és pozitívan hat a viselkedésre, ezért összességében segít jobb iskolai teljesítményben.

4. - Azok a tanulók, akik alacsony jövedelmű családokból kerülnek ki és részt vesznek a művészeti tevékenységekben, háromszor akkora eséllyel fognak később diplomát szerezni.

5. - Az alacsony jövedelmű családokból érkező diákok, akik részt vesznek művészeti oktatásban, nagyobb valószínüséggel vállalnak önkéntes munkát és 20% -kal nagyobb valószínűséggel mennek el szavazni, tehát nő a közösségi felelősségvállalásuk.

6. - A fiatal elkövetők, akik részt vesznek a művészeti tevékenységben18% -kal kisebb eséllyel esnek vissza.

7. - A gyerekek, akik akik a korai éveikben részt vesznek a művészeti tevékenységben 9 éves korukra jobban olvasnak és a számolnak, mint társaik.

8.- Azok, a személyek,  akik részt vesznek a művészeti tevékenységben  38% -kal nagyobb valószínűséggel számolnak be jó egészség állapotról.

A kutatási eredményei teljes egészében itt olvashatóak:

www.culturallearningalliance.org.uk/evidence

Mi a kapcsolat a komfort zóna és a barack között?

Komfort zóna kitörés, vagy tágítás? Nem mindegy...

Mostani hírlevelünk, kicsit a krízisről, jobban a komfort zónáról és a tanulási folyamatokról, a stresszel való megküzdésről szól.

Következő bejegyzésünkben arról lesz szó, hogyan tudsz lassan nekiveselkedni, motivációt gyűjteni, hogy tovább tudja haladni a céljaid felé, vagyis tágítsd a komfort-zónád!

Sokan tudjuk, hallottunk róla, vagy saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy krízisek márpedig vannak, de lehetőséget is teremtenek a változtatásra. Tulajdonképpen minden változást egyfajta krízis előz meg, erről beszél a híres pszichológus Erikson is.

Ezek azok a krízisek, melyek szükségesek a fejlődéshez és a változáshoz, úgymond ahhoz, hogy a következő szakaszba átléphessünk. A krízisnek van azonban egy másik jelentése is, amikor valóban nehéz élethelyzetbe kerülünk,  komoly veszteséget élünk át, vagy balesetet szenvedünk, másfajta traumatikus élményt élünk túl. Ilyenkor nem az a cél, hogy kitörjünk a komfort-zónából, hanem, hogy visszanyerjük biztonság érzetünket és feldolgozzuk az átélteket, kifejezzük érzéseinket.  

Mit is jelent a komfort zóna kifejezés?
Mi köze van a komfort zónának a barackhoz? 

Nadler (1993) komfort zóna modellje alapján 3 zónát különböztetünk meg: a komfort zónát, a tanulási zónát és a pánik zónát. A Komfort zóna modellje figyelembe veszi, hogy a személy az adott helyzetet mekkora stresszként éli meg, mindez hogyan hat a tanulásra, serkenti-e, facilitálja, vagy gátolja azt.

                   
forrás: elmenyfestok.hu

1. A komfort zóna, ahol a legalacsonyabb a szorongásunk, biztonságban érezzük magunkat, de nem facilitálja az új dolgok megtanulását.
2. Tanulási vagy diszkomfort zóna, ahol már szorongunk, de új képességeket tanulhatunk, sajátíthatunk el.  Igen, a tanulás, fejlődés mindig együtt jár valamiféle komfortzóna tágítással.
3. Pánik zóna, ahol már csak a szorongás, félelmek vannak, de nincs igazán pozitív aspektusa. Itt már annyira szorongunk, hogy az kifejezetten rontja a teljesítményünket.

Lehet, hogy a komfort zóna kifejezést hallva sokan a kényelemre asszociálunk elsőként, viszont ennél többet jelent. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amit már begyakoroltunk, amiben magabiztosak vagyunk, minden olyan fizikai vagy társas közeg, amiben otthonosan mozgunk, biztonságban érezzük magunkat. Ide tartoznak az akár már automatikus rutin-cselekedeteink is. A lényeg, hogy a komfort zóna biztonságos terep, ahol nem érhetnek nagy meglepetések, viszont tanulni, fejlődni sem fogunk.

Tehát a manapság divatos mondás: Törj ki a komfort zónádból, nem minden esetben helytálló. 

A komfort zónából jó esetben nem kitörni kell, hanem inkabb azt tágítani lehet. Nem jelent önmagában tehát semmi rosszat, ha a komfort zónában vagyunk és úgy érezzük megvalósítottuk álmainkat.

itt jön a barack :)

Lépkedni a komfort zóna elhagyása felé, felismerni, hogy hol vagyunk és merre szeretnénk haladni, az egy másik dolog.  De lehet, hogy még nem jött el az idő. Még érleljük az elhagyást. A baracknak sem mondjuk, hogy érj már egy kicsit gyorsabban! Viszont örökké érlelni sem lehet, mert akkor már bocsánat, de a barack hasonlattal élve, túlérünk...

Lehet segíteni persze az érlelést, de sürgetni, erőszakoskodni, azt nem igen lehet. Ha pedig épp megterhelő élethelyzetben vagyunk, akkor inkább simogatásra, törődésre, fényre és napsütésre  van szüksége a baracknak :) és nekünk is. Utána jöhet a komfort zóna kitapogatása, sőt tágítása.

A komfort zóna határa mindenkinél máshol helyezkedik el, kinek szélesebb a zónája, kinek szűkebb. A határok rugalmassága sok mindentől függ, de tudatosan lehet tanulni, trenirozni magunkat arra, hogy az új, esetleg stresszel járó helyzeteket jobban viseljük, illetve, hogy egyáltalán vállaljuk a belemenést azokba. Így tágíthatjuk a komfort zónánkat és ezáltal addig nehéznek ítélt tevékenységeket, akár egy idő után rutinból is végezhetünk.

A komfort zóna tehát önmagában nem rossz dolog!

Viszont, ha beszorítva érezzük magunkat és a félelem tart leginkább vissza az új dolgok felfedezésében, akkor lehet, hogy komfort zóna tágításra van szükség!

Tehát fontos, hogy jól diagnosztizáljuk magunkat :)

Ami tehát lényeges:

- kitapogatni a komfort zóna határát, felidézni, melyek azok a helyzetek, helyek, ahol biztonságban érezzük magunkat,

- felismerni, amikor a tanulási zónából kezdünk átcsúszni a pánik zónába,

- ha épp nehéz élethelyzetben vagyunk, ne akkor próbáljunk tágítani a komfort zónán.

Ha beszorulva érzed magad egy rossz helyzetbe és leginkább a biztonsági övezeteelhagyása, az ismeretlentől való félelem jelent nehézséget, akkor következő bejegyzésünk Neked szól!