Módszerünkben nem választjuk szigorúan szét a kifejezés különböző lehetőségeit, minden, ami az emberhez, gyermekhez tartozik, lehet az önkifejezés része: egy gesztus, egy firka, egy dobbantás. Nagy hangsúlyt fektetünk azonban a mozgásra, a testi kifejezésre, mivel azt gondoljuk, hogy ez a legősibb és egyben legelső kifejezési módja is az embernek.
A mozgásos, testi kifejezés mellett, a dramatikus, zenei és képi
kifejezést is támogatjuk, sőt egyes foglalkozásokon ezek hangsúlyosabbak.
(Csoportvezetőink képzettségétől függően, van ahol a zenei, vagy képi
kifejezés.)
A különböző
művészeti ágak, kifejezési módok a csoporton tehát nem elkülönülve, hanem
egymásba fonódva, egymást erősítve, úgynevezett kreatív körfolyamatként
jelennek meg.
Mindez teljesen illeszkedik a gyermekkor sajátosságaihoz, a gyermeki
játékhoz.
A megszülető ötletek, alkotások így különböző formákban jelennek
meg, egymásba fonódva erősítik egymás hatását, vagy segítik bizonyos témák
tisztázását.
Hogyan képzeljük el a KREATÍV Körfolyamatot a gyakorlatban?
Például egy zenében megjelenített hangulat egy mozgásban
eljátszott témává alakul, amelyet a gyermek beépít a közösen megírt
színdarabba, és végül lerajzolja a drámajátékon átélt élményével.
A gyakorlatban például ilyen egy kislány játéka, aki a mozgásos játékban először őzzé varázsolódott, úgy táncolt, mozgott, majd a közös drámajátékban őzkislány lett, végül az átélteket rajzban rögzítette. A folyamat során a félénk kis őzet az erdő állatai megtanították beszélni, és ezután megértették mások is a szavait. (A kislány többnyelvű családból származott, folyamatosan gondot jelentett számára a verbális önkifejezés, iskolában csúfolták emiatt, mely a beilleszkedést is gátolta.)
A csoportban átélte, hogy képes kifejezni magát, tud másokhoz kapcsolódni és hozzá is kapcsolódnak, nyelvét egyre jobban értik. Mindez segítette a kibontakozását és erőforrásai mozgósítását. A kicsit mindig kócos, hallgatag kislányból, gyönyörű kecses mozgású őzlány, majd kislány lett.
A gyakorlatban például ilyen egy kislány játéka, aki a mozgásos játékban először őzzé varázsolódott, úgy táncolt, mozgott, majd a közös drámajátékban őzkislány lett, végül az átélteket rajzban rögzítette. A folyamat során a félénk kis őzet az erdő állatai megtanították beszélni, és ezután megértették mások is a szavait. (A kislány többnyelvű családból származott, folyamatosan gondot jelentett számára a verbális önkifejezés, iskolában csúfolták emiatt, mely a beilleszkedést is gátolta.)
A csoportban átélte, hogy képes kifejezni magát, tud másokhoz kapcsolódni és hozzá is kapcsolódnak, nyelvét egyre jobban értik. Mindez segítette a kibontakozását és erőforrásai mozgósítását. A kicsit mindig kócos, hallgatag kislányból, gyönyörű kecses mozgású őzlány, majd kislány lett.
Hogyan hat?
Azáltal, hogy az alkotó folyamatokat
megindítjuk és tápláljuk, a gyermek megerősödik, önbizalomra tesz
szert. Az alkotó tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények
feszültségeinek levezetésére, azok más szinten való megfogalmazására.
A szabad, belülről fakadó táncnak, mozgásnak természetes
hozadéka, hogy a gyermek számos területen fog fejlődni! Mivel az átélteket nem
csak eltáncoljuk, hanem sokszor el is játsszuk, vagy le is rajzoljuk, az
önkifejezés más csatornái is megnyílnak.
Így amellett, hogy a gyerekek készségeit fejleszti a módszer, a kommunikáció
igazán hasznos és értékes módját, a művészi önkifejezést ajánlja fel
az esetlegesen addig használt kevésbé hatékony, vagy kon iktust, szorongást,
testi panaszokat okozó megoldási sémák helyett.
A foglalkozások során a gyermekek élményeiket, érzéseiket,
illetve a közös, vagy egyénileg írt történeteikhez formálódó ötleteiket vetik
papírra, festik meg, vagy gyúrják agyagba, és más anyagokba.
Az
alkotó folyamat már önmagában is személyiség-, tehetség- és
kreativitásfejlesztő hatású.
Ami fejlődhet, változhat még:
- a mozgáskoordináció,
- a gyermek társas viselkedése,
- önbizalma,
- konfliktus feldolgozó képessége,
- érzelmeit jobban meg tudja fogalmazni, feszültségeit megtanulja levezetni
- testtudata
- absztrakciós készség,
- verbális kifejezőkészség,
- keresztcsatornák.
A fenti lista természetesen nem teljes körű, illetve garancia
sincs arra, hogy a felsoroltak mind változni fognak. A gyerekek is különböznek,
valakinek a gyerektánc, másnak a hipp-hopp, harmadiknak a karate, vagy néptánc
való.
Hogyan alakulnak a művészetterápiás foglalkozások? Mennyire
kötöttek?
A foglalkozásoknak szilárd keretei vannak, de ezen belül nagy
önállóságot, szabadságot és szabad kibontakozási lehetőséget nyújt a gyermekek
részére. Tulajdonképpen a gyermekek lassan minden területen elsajátítják a
szabad improvizációs készséget, hiszen a mozgás, a drámajáték és a vizuális
megjelenítés is egy adott téma köré szerveződik, ahol azonban a belső
tartalmaik szabad megfogalmazására és kifejezésére van lehetőség.
A szavakba öntött ötletek, érzések, gondolatok, történetek a
nagyobbaknál az írásbeliséggel kombinálva is megjelennek a játékok között: a
versekkel, történetekkel az irodalmi alkotások világába tehetnek látogatást.
Mindegyik kifejezési módnak megvannak a saját előnyei, a
mozgásjátékokban pl. az önszabályozást, a másokhoz való kapcsolódási készséget,
az egymásra hangolódást, együttmozgást, a testhatárok megélését, a hatékony
kommunikáció nonverbális módjait gyakorolják.
Mi történik, ha gyermekem nem szeret rajzolni, vagy táncolni?
Csoportjainkon
nem kötelezőek a gyakorlatok, játékok. Mindenki mondhat nemet,
olyan ütemben és formában kapcsolódik be az alkotásba, ahogyan számára
ez elfogadható. A puszta jelenlét is tud új élményeket hozni, mindannyian
átéltük már, hogy például egy színdarab nézőjeként is milyen fontos,
katartikus, vagy felemelő élményekben lehetett részünk...
Természetesen csoportvezetőink segítik a gyermekeket a saját
útjukon, támogatják a közös élményekhez való eljutásban, a barátság és a közös
alkotás örömének felfedezésében.
További információ és/vagy jelentkezés
csoportjainkra:
06 20 314 7671 (Gabi)vagy
06 20 614 807 (Dóri)
e-mail: info@tancter.hu
06 20 614 807 (Dóri)
e-mail: info@tancter.hu
