2018. február 23., péntek

Művészetterápiás alkotó csoport felnőtteknek



TÉR, IDŐ, ÖNMAGUNKNAK, EGYMÁSNAK

csütörtökönként 18.30 - 20.00

Alkotni jó, de csoportban alkotni még jobb!

Nem kell művésznek lenni ahhoz, hogy életünk része legyen az alkotás!
Csoportjainkon nem a végeredményen van a hangsúly, hanem a kisérletezésen, játékon, magán az alkotó folyamaton.

A lényeg, hogy jelen legyünk, hogy időt és teret adjunk önmagunknak, egymásnak. Megtapasztalhatjuk az alkotás örömét, kifejezhetjük énünk szavakkal nehezen hozzáférhető tartalmait. A csoport megtartó ereje jótékonyan hat minden résztvevőre. A képzőművészet-terápia segít önmagunk jobb megismerésében, megkönnyíti a másokkal való kapcsolatok kialakítását(, segít a nehéz, traumatikus élmények feldolgozásában.)

Gyere el,
  • ha szeretnéd ismét életed részévé tenni az alkotást, vagy
  • szeretnéd kifejezni önmagad, érzéseidet, vágyaidat, félelmeidet egy támogató közegben
  • ha szeretnél új technikákat megismerni,
  • inspirációt gyűjteni, feltöltődni,
  • hozzád hasonló alkotni vágyókkal megismerkedni.
  • profi alkotó vagy, de szeretnél a közösség erejéből profitálni, 
  • nézőpontot váltani

Gyere, ha hiányzik a napi rutin, nehezen kezdesz hozzá az alkotáshoz!
Nálunk nincsenek jó és rossz megoldások, a hangsúly az alkotás folyamatán van, nem a produktumon.

Nincs szükség rajztudásra, se semmilyen előképzettségre!

A 6 alkalmas műhely keretében Te is felfedezheted a Benned rejlő kreatív erőt!

A MŰHELYT VEZETI:

Pócza Lilla, grakus, iparművész, művészetterapeuta
Salz Gabriella, művészetterapeuta, Intgrált Kifejezés és Táncterapeuta, PTE Pszichológia doktorandusz

RÉSZTVEVŐK SZÁMA: min. 6, max. 8 fő

FONTOS: A helyek száma korlátozott, és a befizetések sorrendje számít. Regisztrálni a részvételi díj egy részének befizetésével (10 000Ft) és a regisztrációs lap kitöltésével lehet.

MIT KELL MAGADDAL HOZNOD?

Leginkább CSAK MAGADAT!
Minden eszközt, alapanyagot biztosítunk, csak a nyitottságodat, kíváncsiságodat hozd.

HOL LESZ A MŰHELY?

Helyszín: KOMP Műhely, 2. ker. Frankel Leó u. 6.

RÉSZVÉTELI DÍJ:

Korai jelentkezés és befizetés kedvezményesen 2018 március 15-ig:
27 000Ft./6 alkalom, később vagy a helyszínen: 32 000Ft/fő/6 alkalom.

KEZDÉS:

2018. ápr. 19-től csütörtök esténként 18.30-tól 20.00-ig.

HOGYAN LEHET JELENTKEZNI?

Töltsd ki most az alábbi regisztrációs űrlapot!
Ha elküldted, kapsz is egy visszaigazolást e-mailben a befizetéshez szükséges adatokkal.
Előzetesen, banki átutalással lehet befizetni az előleget, a 10 000 Ft-ot.
A jelentkezés már elindult és összesen max. 8 helyünk van erre a programra!

FONTOS: 

Ha valamiért mégis le kell mondanod a programot, akkor max. 1 héttel workshop előttig visszakapod az előleg felét.
Utána már nem tudjuk visszaadni a befizetett összeget, és későbbi alkalomra sem váltható be, csak elajándékozni tudod.

Miért jó még csoportban alkotni?


  • az alkotás segít a stressz és szorongás csökkentésében,
  • segít mobilizálni a kreatív erőforrásokat,
  • a csoport támogató terében könnyebb elfogadni érzéseinket,
  • számos tanulmány szerint az alkotás segít a megküzdésben, 
  • perspektíva, nézőpont váltásban.


2018. február 19., hétfő

ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORTOT INDÍTUNK!



ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ nagycsoportos óvodásoknak, 5-7 éveseknek

Képzőművészet-, mozgás-,tánc-, zeneterápia valamint a GYERMEKPSZICHODRÁMA módszereivel
Önbizalom, szociális készségek, asszertivitás, fókusz

Mi kell a sikeres iskolakezdéshez?

Egy gyermek iskolai sikerét és tanulmányi eredményeit alapvetően meghatározza az érzelmi állapota, gondolkodásának rugalmassága, stressz tűrése és, hogy milyen a kapcsolata a társaival és az őt segítő felnőttekkel.
Hogyan segítünk felkészülni az iskolakezdésre, mire jók a komplex művészetterápiás módszerek?
A művészetterápiás módszerek biztonságos, játékos közegben lehetőséget adnak a gyerekeknek az önkifejezésre, kísérletezésre és a szociális készségek gyakorlására. A foglalkozások során a gyerekek magabiztosabbá válnak, valamint egyre jobban fognak tudni közösen problémát megoldani, megnyilvánulni csoportos helyzetben, odafigyelni másokra, kivárni a sorukat.
A folyamat során fel tudják oldani azokat az érzelmi blokkokat, amelyek nehezíthetnék az iskolakezdést, kibontakozik a kreativitásuk.

A foglalkozások játékos alkotással fejlesztik a koncentrációt, a fókuszt és még a tanuláshoz szükséges részképességekre - pl. finommotorikára, mozgás koordinációra, szem-kéz koordinációra, térérzékelésre, fogalmi gondolkodásra - is jótékonyan hatnak.

Időpont: 12 alkalom, hetente hétfő du.  16.30-18.00 (2x45p) Márciusban indul
Helyszín: KOMP Művészeti Műhely, Frankel Leo u. (Margit híd, budai hídfő)

A foglalkozást vezeti: Horváth Dorottya: gyermekpszichodráma vezető és képző, klinikai gyermek szakpszichológus, integrált kifejezés-és táncterapeuta,;
Salz Gabriella: integrált kifejezés-és táncterapeuta, művészetterapeuta
JELENTKEZÉS: Horváth Dorottya 06/20 6614 807, Salz Gabriella 06/20 314 7671 info@tancter.hu





2018. február 12., hétfő

Gyermekpszichodráma módszerről





gyerekpszichodráma

GYERMEKPSZICHORDÁMA módszerről

(forrás: www.gyermekpszichodrama.hu)

Általában 60-90 percet töltenek együtt a csoportok heti rendszerességgel egy, másfél éven keresztül. Fontos a gyerekek önkéntes részvétele. Tapasztalataink szerint a szerepjáték élménye a gyerekekben felszabadulást, örömet okoz. A csoporttevékenység célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását.

Bővebben a gyerekpszichodrámáról

A csoportba megérkező gyerekek egy bevezető fázis után - ennek célja egyfajta "zsilipelés", vagyis a túlfűtött gyerekek lehűtése és a visszafogottak bevonása - közös rajzolás következik. A gyermeki rajz tulajdonképpen küszöb a kimondható, megjeleníthető és a tudatosan még nem vállalható tartalmak között. A rajzokból s a közös kommentárokból bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai. Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a többiek, s a pszichodramatisták aktív részvételével megindul maga a játék, mely improvizációkon keresztül nyeri el egyszeri, megismételhetetlen formáját. A gyerekpszichodrámában a gyerekek egy mesés csodavilágban találják magukat. Az olykor játékos, olykor költői, de mindenképpen kreativitást serkentő csodavilágba merülés nem öncélú, hanem olyan eszköz,… amely hozzásegíti a gyermeket énképének módosításához, életérzésének, életstílusának átalakításához. A csoportos pszichodráma a gyerekek fejlesztésére is alkalmas.
A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep -repertoárját, katartikus élményekhez juttatja őket, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A foglalkozásokon a résztvevők megérezhetik, hogy egy másik világba lépnek be, oda, ahol minden megtörténhet. A gyerekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott.
Egyetlen lényeges szabály, a "mintha" szabálya. Ez biztosítja, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, s a játék irrealitása meg is nyugtatja a gyereket, aki így sokkal autentikusabban mer megnyilvánulni, mint mindennapi valóságában. Az átváltozást a jelmezek segítik, a beöltözés aktivizálja a fantáziaműködést is. A módszer cselekmény - akció - katartikus, élményt élménnyel gyógyít.
A gyerekpszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. A csoportokat vezető felnőttek szerepe, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak, hogy a résztvevők önértékérzésének, énérzékelésének megváltozását lehetővé tegye. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel. A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, igyekszenek megérteni, megérezni érzéseiket. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunka során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer (egy, az élettértől alapvetően különböző potenciális térben, "úgy tenni mintha" világban). Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (az majd áttételesen és szimbolikusan jelenik meg a gyerek játékában). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar, ...), a pszichoszomatikus zavarok. Lehetővé válik a pszichoszociális problematikájú családokból érkező gyerekek "témáinak" (labilis családstruktúra, válás bántalmazás, alkoholizmus...) megjelenítése és feldolgozása is. Az önkéntes részvétel erős motivációt eredményez, az oldott hangulat kizár bármilyen stigmatizációt.

Mire szolgál a közös játék?



  • A szorongó, problémás, túlhajszolt gyermek örömét leli saját játékos tevékenységében
  • Saját spontán aktivitása révén katarzisélményhez jut (cselekvéskatarzis)
  • A szimbolikus kifejezésmód lehetővé teszi, hogy a gyerek eltekinthet a konfliktusok közvetlen megnevezésétől, s új megoldási módokat is "kipróbálhat"
  • A csoport, az együttes élmény sokszor hiányos vagy sérült szocializációs folyamatot pótol
  • A különböző nemű csoportvezetők révén pedig korrektív érzelmi tapasztalatban részesülhetnek a korai anya (és apa-)kapcsolat elégtelenségétől szenvedő gyerekek

2018. január 31., szerda

GYEREKPSZICHODRÁMA csoport első és második alkalom



kreativitás fejlesztése

FOLYAMATOSAN INDULNAK KOMPLEX MŰVÉSZETTERÁPIÁS, GYEREKPSZICHORDÁMA CSOPORTJAINK!




Mit történt a gyerekpszichodráma csoporton?

1. alkalom

A mozgásnak és táncnak fontosabb szerepe van, mozgásból és testi munkából bontjuk ki a történeteket.
Elindult integrált gyerekdráma csoportunk, ahol a gyerekpszichodráma módszerét a kifejezés és táncterápia módszerével ötvözzük.


Ma a következő dolgok történtek:


1. körbenülve ismerkedtünk, névjátékot játszottunk
2. megbeszéltük a szabályokat, "mintha" és vigyázunk egymásra és magunkra.
3. szoborjáték táncolásból, szabad mozgásból. Voltak oroszlánok, cicák, nyuszik és madarak.
4. szirom rajzolás, mi van a te szirmodon?
5. bábválasztás, ki vagy és mit csinálsz itt?
6. bábjáték: kis kigyó története, aki elveszett és tüzes mélydésbe esett, majd a nagykigyó megmenti a többiekkel, krokodillal, egérrel, gólyával szövetkezve.
Varázsfa eloltja a tüzet és a napocska előhívja a felhőket.
a gólya nem találja a házát, de talán a következő alkalommal majd folytatódik a mese...


2. alkalom 
1. körbenülés, beszélgetés
2. bemelegítés, egész test átmozgat kisujjtól fejig
3. test körberajzolás, kitöltés, hozzárajzolás
4. mozgás a színpadon, elindulás-megállás
5. bábozás
 



A királykígyó története
Megmentik a bajba jutott gólyát, a királykígyót és az özikét is. Összefognak az állatok, legyőzik a keselyűt, a hadsereget és a mocsarat kiszárasztják.
A testrajzok nagyon kifejezőek. ügyesek.


jelentkeznétek:




A csoportok időpontjairól itt: http://www.tancter.hu/p/gyerekprogram.html
a gyerekpszichodráma módszeréről itt:

további info a módszerről:
http://www.tancter.hu/2018/01/komplex-muveszetterapia-gyermekekkel.html

http://www.gyermekpszichodrama.hu/pages/a-modszerrol



2018. január 20., szombat

6 módszer a szorongás oldására a művészetterápia segítségével

szorongás oldás

Mindannyian átélünk szorongást, csak különböző mértékben. A szorongás lehet mindennapjaink része, de az is lehet, hogy csak bizonyos "nehéz" helyzetekben bukkan föl. Minden esetben jól jön, ha rendelkezünk olyan megküzdési stratégiával, mely segíti a szorongás oldását, ill. a nehéz érzések kifejezését.


A művészetterápia nem az egyedüli, de egy lehetséges eszköz a sok közül.

"Kutatások szerint az érzelmek kreatív kifejezésének képessége fordítottan arányos a pszichoszomatikus zavarok kialakulására való hajlammal."1

Az érzések elnyomása táplálja a szorongást, az önkifejezés és önszeretet csillapítja a szorongást.

A szorongás sokszor az elme által generált "fedő" érzés, mely arra szolgál, hogy kitakarja a mélyben levő nehéz érzéseket, melyekkel félünk szembenézni. A szorongás mögött bújnak meg azok a rejtett belső konfliktusok, amelyek érzelmi fájdalmunkat generálják.

A szorongás sokszor egyfajta ellenállás,  félelem, hogy kifejezzük, vagy akár magunknak is beismerjük saját érzéseinket, melyek lehetnek rossz, de akár jó érzések is.

Sokszor a külvilágnak való megfelelési vágy miatt nehéz megmutatni saját magunkat. Olyan gondolatokkal küzdhetünk például: "Valami baj van velem, talán ezért nem érzem, hogy szeretnek és támogatnak." Lehetnek olyan mélyen elnyomott érzéseink is, pl. félelem, harag, szomorúság, melyek tulajdonképpen a múltban tartanak fogva bennünket.


6 Módszer a szorongás oldására


1. Vállaljuk önmagunkat, az érzéseinket, megtanuljuk azokat kifejezni, elfogadni. Akár azokat az érzéseinket is, melyek nem illeszkednek  a társadalom, családunk  elvárásaihoz. Ha szorongást tapasztalunk, elkezdhetjük keresni azokat az érzelmeket, vágyakat, melyek az ún. "felettes én" elvárásaihoz igazodnak.

2. Engedélyt adjunk magunknak és megtanuljuk kifejezni pszichénk rejtettebb, sokszor elnyomott, elutasított tartalmait is. Mindebben nagy segítséget jelenthet érzelmeink kreatív kifejezése, melyre a művészetterápia is egy  lehetőséget ad.

3. A művészetterápia segítséget nyújt abban, hogy megtanuljuk érzelmi fájdalmunknak formát adni, azt kreatív módon kifejezni.  Sokszor a képek mellett a kreatív írás is segítséget jelent.  Az írás a bal oldali agyi funkciókat serkenti munkára, a képek létrehozása pedig a jobboldali agyféltekét, az intuíciót és a szimbólumok világát vonja be a kifejezés folyamatába.
A spontán írás és művészi kifejezés segíti az érzelemkifejezést, sőt lehet a  szorongás oldásának katartikus formája. Felfedheti a gondolkodás azon mintáit is, amelyek újrateremtik a szorongást.

4. Jelenben levés. Az alkotás kicsit olyan, mint a meditáció,  vagy a mindfulness. Segít a jelenben lenni, mely önmagában oldja a szorongást. A kreatív tevékenységbe bele tudunk merülni, segíti, hogy elcsendesedjünk, figyelmünket összpontosítsuk. Létrejön egy belső tér, ahol új megoldások "bukkanhatnak" fel a tudattalan elméből. Átélhetjük, hogy nem kell megfelelni semminek, illetve találkozhatunk saját eredetiségünkkel is.


5. Csoportban alkotva átélhetjük a csoport megtartó erejét, azt is, hogy problémánkkal nem vagyunk egyedül, illetve hogy lényünk kapcsolódik a spirituális intelligenciához, melyből mindannyian erőt meríthetünk.


6. Saját színező
Napjainkban igen elterjedtek a színező könyvek, biztosan mindenki találkozott már velük.
Ezek a füzetek, egyszerű, vagy bonyolultabb rajzok kiszínezése is nyújt örömöt, illetve lehetőséget az elmerülésre, a jelen megélésére, egyfajta meditatív állapotba kerülésre.

Mi azonban hiszünk abban, hogy mindenkinek van saját színezője, saját vonala, formája, ami egyszeri és megismételhetetlen. Jobban hiszünk az önkifejezés erejében és a minden emberben meglévő alkotó erőben. Az önkifejezés nem csupán mindfull állapothoz, hanem izgalmas, akár katartikus, öngyógyító élményekhez is segíthet minket.

Hogy melyik technikát választjuk az rajtunk áll. Van, akinek a mindfulness való,  más könnyebben le tudja csendesíteni magát, ha valamilyen aktív tevéknységbe feledkezik. Megint más akkor tud megnyugodni, ha kifejezi érzéseit és támogatást kap mástól, vagy másoktól. természetesen a természetben való kirándulás és a sport, az aktív testmozgás is sokat tud lendíteni állapotunkon.
Legjobb talán, ha többet is kipróbálunk, de az is fontos, hogy a próba ne pár napig tartson, mert pár napa alatt nem lehet lényeges eredményt elérni.
Sokszor bizony több módszer együttes alkalmazása hoz sikert.


Szeretnél még több tippet?
Töltsd le ingyenes alkotós művészetterápiás ebookunkat!
Katt a képre!




Források:

1. Kőváry Zoltán: Pszichológiai érdekességek a kreativitásról
http://upszi.hu/cikk/pszichologiai_erdekessegek_a_kreativitasrol
Berry D.S. · Pennebaker J.W. : Nonverbal and Verbal Emotional Expression and Health
https://www.karger.com/Article/Abstract/288640

2018. január 11., csütörtök

Komplex művészetterápiás és gyermekpszichodráma csoportok indulnak!



KOMPLEX MŰVÉSZETI és GYERMEKPSZICHODRÁMA

csoportok indulnak 2018 januárjában


Helyszín: KOMP Művészeti Műhely, Frankel Leo u. 6. (Margit híd, budai hídfő)
Részletek, jelentkezés: kompmuveszetimuhely@gmail.com

szerdán 16. 30-18.00-ig  (2x45p) 8-10 éves kisiskolásoknak (BETELT) és
szerdán 18.00-19.30-ig  (2x45p) 11-13 éves kiskamaszoknak
mozgás,tánc - képzőművészet – gyermekpszichodráma
csoportvezetők: Horváth Dorottya gyermekpszichodráma vezető és kiképző,
klinikai gyermek szakpszichológus, Integrált kifejezés-és táncterapeuta,
06/20 6614 807, kompmuveszetimuhely@gmail.com
Katanics Milán Ivó pszichológus, gyerekdramatista
06/30 5234212, ivomilan@gmail.com


kedden 16.30-18.00-ig  7-9 évesek
bábművészet – gyermekpszichodráma
csoportvezetők: Bakos Dávid, pszichológus, gyermekpszichodramatista
Micsa Mónika gyermekpszichodramatista, bábművész
06 70 367 87 86, micsamoni@gmail.com

pénteken 8.30-11.30-ig  5-7 évesek
zene – mozgás,tánc - képzőművészet – gyermekpszichodráma - iskolaelőkészítő
csoportvezetők: Horváth Dorottya gyermekpszichodráma vezető és kiképző,
klinikai gyermek szakpszichológus, Integrált kifejezés-és táncterapeuta,
06/20 6614 807, kompmuveszetimuhely@gmail.com
Forgács Eszter: pszichológus, gyógypedagógus, zeneterapeuta, gyermekpszichodráma vezető 06/30 6099 625, forgacse@gmail.com












2018. január 9., kedd

KOMPlex művészetterápia a gyermekekkel való munkában





A KOMPlex művészetterápia programon 15 éve dolgozunk, melyben több módszert ötvözünk sikerrel. Ezek közül a legfontosabbak: az Integrált kifejezés és táncterápia, a gyermekpszichodráma, a kortárs tánctechnikák.


Módszerünkben nem választjuk szigorúan szét a kifejezés különböző lehetőségeit, minden, ami az emberhez, gyermekhez tartozik, lehet az önkifejezés része: egy gesztus, egy firka, egy dobbantás. Nagy hangsúlyt fektetünk azonban a mozgásra, a testi kifejezésre, mivel azt gondoljuk, hogy ez a legősibb és egyben legelső kifejezési módja is az embernek.



A mozgásos, testi kifejezés mellett, a dramatikus, zenei és képi kifejezést is támogatjuk, sőt egyes foglalkozásokon ezek hangsúlyosabbak. (Csoportvezetőink képzettségétől függően, van ahol a zenei, vagy képi kifejezés.)

A      különböző művészeti ágak, kifejezési módok a csoporton tehát nem elkülönülve, hanem egymásba fonódva, egymást erősítve, úgynevezett kreatív körfolyamatként jelennek meg.

Mindez teljesen illeszkedik a gyermekkor sajátosságaihoz, a gyermeki játékhoz.

A megszülető ötletek, alkotások így különböző formákban jelennek meg, egymásba fonódva erősítik egymás hatását, vagy segítik bizonyos témák tisztázását.




Hogyan képzeljük el a KREATÍV Körfolyamatot a gyakorlatban?




Például egy zenében megjelenített hangulat egy mozgásban eljátszott témává alakul, amelyet a gyermek beépít a közösen megírt színdarabba, és végül lerajzolja a drámajátékon átélt élményével. 

A gyakorlatban például ilyen egy kislány játéka, aki a mozgásos játékban először őzzé varázsolódott, úgy táncolt, mozgott, majd a közös drámajátékban őzkislány lett, végül az átélteket rajzban rögzítette. A folyamat során a félénk kis őzet az erdő állatai megtanították beszélni, és ezután megértették mások is a szavait. (A kislány többnyelvű családból származott, folyamatosan gondot jelentett számára a verbális önkifejezés, iskolában csúfolták emiatt, mely a beilleszkedést is gátolta.) 

A csoportban átélte, hogy képes kifejezni magát, tud másokhoz kapcsolódni és hozzá is kapcsolódnak, nyelvét egyre jobban értik. Mindez segítette a kibontakozását és erőforrásai mozgósítását. A kicsit mindig kócos, hallgatag kislányból, gyönyörű kecses mozgású őzlány, majd kislány lett.






Hogyan hat?


Azáltal, hogy az alkotó folyamatokat megindítjuk és tápláljuk, a gyermek megerősödik, önbizalomra tesz szert. Az alkotó tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények feszültségeinek levezetésére, azok más szinten való megfogalmazására.

A szabad, belülről fakadó táncnak, mozgásnak természetes hozadéka, hogy a gyermek számos területen fog fejlődni! Mivel az átélteket nem csak eltáncoljuk, hanem sokszor el is játsszuk, vagy le is rajzoljuk, az önkifejezés más csatornái is megnyílnak.

Így amellett, hogy a gyerekek készségeit fejleszti a módszer, a kommunikáció igazán hasznos és értékes módját, a művészi önkifejezést ajánlja fel az esetlegesen addig használt kevésbé hatékony, vagy kon iktust, szorongást, testi panaszokat okozó megoldási sémák helyett.


A foglalkozások során a gyermekek élményeiket, érzéseiket, illetve a közös, vagy egyénileg írt történeteikhez formálódó ötleteiket vetik papírra, festik meg, vagy gyúrják agyagba, és más anyagokba.

Az alkotó folyamat már önmagában is személyiség-, tehetség- és kreativitásfejlesztő hatású.


Ami fejlődhet, változhat még:

  • a mozgáskoordináció,
  • a gyermek társas viselkedése,
  • önbizalma, 
  • konfliktus feldolgozó képessége,
  • érzelmeit jobban meg tudja fogalmazni, feszültségeit megtanulja levezetni
  • testtudata
  • absztrakciós készség,
  • verbális kifejezőkészség,
  • keresztcsatornák.

A fenti lista természetesen nem teljes körű, illetve garancia sincs arra, hogy a felsoroltak mind változni fognak. A gyerekek is különböznek, valakinek a gyerektánc, másnak a hipp-hopp, harmadiknak a karate, vagy néptánc való.



Hogyan alakulnak a művészetterápiás foglalkozások? Mennyire kötöttek?

A foglalkozásoknak szilárd keretei vannak, de ezen belül nagy önállóságot, szabadságot és szabad kibontakozási lehetőséget nyújt a gyermekek részére. Tulajdonképpen a gyermekek lassan minden területen elsajátítják a szabad improvizációs készséget, hiszen a mozgás, a drámajáték és a vizuális megjelenítés is egy adott téma köré szerveződik, ahol azonban a belső tartalmaik szabad megfogalmazására és kifejezésére van lehetőség.

A szavakba öntött ötletek, érzések, gondolatok, történetek a nagyobbaknál az írásbeliséggel kombinálva is megjelennek a játékok között: a versekkel, történetekkel az irodalmi alkotások világába tehetnek látogatást.

Mindegyik kifejezési módnak megvannak a saját előnyei, a mozgásjátékokban pl. az önszabályozást, a másokhoz való kapcsolódási készséget, az egymásra hangolódást, együttmozgást, a testhatárok megélését, a hatékony kommunikáció nonverbális módjait gyakorolják.




Mi történik, ha gyermekem nem szeret rajzolni, vagy táncolni?


Csoportjainkon nem kötelezőek a gyakorlatok, játékok. Mindenki mondhat nemet, olyan ütemben és formában kapcsolódik be az alkotásba, ahogyan számára ez elfogadható. A puszta jelenlét is tud új élményeket hozni, mindannyian átéltük már, hogy például egy színdarab nézőjeként is milyen fontos, katartikus, vagy felemelő élményekben lehetett részünk...



Természetesen csoportvezetőink segítik a gyermekeket a saját útjukon, támogatják a közös élményekhez való eljutásban, a barátság és a közös alkotás örömének felfedezésében.

További információ és/vagy jelentkezés csoportjainkra:


06 20 314 7671 (Gabi)vagy 
06 20 614  807 (Dóri) 

e-mail: info@tancter.hu







LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...