A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreativitás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreativitás. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 4., szerda

Sally Gabori - a festőnő, aki 80 évesen fogott először ecsetet

Sosem késő elkezdeni!

Sally Gabori - a festőnő, aki 80 évesen fogott először ecsetet

Sokan azt gondoljuk, hogy mindent nagyon fiatal korban kell elkezdeni, ha valaki 20-as, 30-as éveiben fog először ecsetet a kezében, az már késő, lekéstünk, elkéstünk. Ez a mai kor diktátuma.

Pedig a valóság azt mutatja, hogy még 80 évesen sem késő!

Sally Gabori  (1924-2015) ausztrál benszülött festőnő ugyanis ekkor tartott először ecsetet a kezében és még arra is volt ideje, hogy befutott művész legyen belőle.


Persze nem kell, hogy befutott művész váljon belőlünk, épp elég ha életünkbe, mint erőforrás beépítjük az alkotást! A lényeg az, hogy nincs olyan, hogy már késő! Jó kifogás mindig akad, hogy miért ne, miért pont most ne, de a valóság az,  hogy saját döntésünktől és felelősségvállalásunktól függ,  hogy bele is kezdjünk valamibe, mondjuk a festésbe:)

Amikor először olvastam Sally Gabori nevét, nagyon megörültem, azt hittem ismét egy távolba szakadt magyar művészről van szó. Némileg csalódnom kellett, mert amikor rákerestem, egy zord külsejű, igen fekete, nyers tekintetű asszony nézett vissza rám. Minden kétséget kizáróan, semmi magyar vér nem csörgedezett az ereiben.


Sally Gabori ausztrál festőnő 1924-ben született egy kis Bentinck nevű szigeten, Kaiadiltban. Gabori első huszonhárom évét egy olyan ősi kultúrában élte le, mely érintetlen volt az európai behatástól.
1948-ban, egy súlyos aszály miatt, a Kaiadilt emberek a közeli Mornington-szigetre, egy Presbiteriánus misszióba költöztek. Itt Gabori tizenegy gyermeket szült, akiket férje többi feleségeivel és azok gyermekével együtt neveltek fel, a Kaiadilt hagyományt követve.

Gabori őrizte a Kaiadilt kultúra hagyományait, énekelte dalaikat, halászattal és gyűjtögetéssel szerezte az élelmet. Csak 2005-ben, 80-as éveiben kezdett el festeni, amikor Mornington-sziget Művészeti Központja egy projektet indított az ausztrál benszülöttek számára. Ezen vett részt Gabori is, megtanulta a festék használatát és a festészet alapjait. Itt tűnt fel Gábori nyers tehetsége.


Ecsetkezelése, a merész, kemény élek és az éles szín kontrasztok tükrözik saját természeti élményeit és a struktúrákat, melyek között élt, mint pl. például az óceánnal találkozó sziklák, a kövek élei, vagy a szakadék mélyésége.




Rövid idő alatt befutott, olyannyira, hogy műveiből a londoni Királyi Művészeti Akadémián kiállítást rendeztek, majd a 2013-as Velencei Biennálén ő képvieselte Ausztráliát! Színes, kifejező absztrakt festményein az őslakos kultúra személyes és mitológiai emlékei és élményei jelennek meg.

A művész 91 éves korában halt meg 2015. február 12-én, Ausztráliában, a Mornington-szigeten.
Különösen az figyelemre méltó, hogy az ausztrál őslakos festőnő ösztönösen az absztrakt festészet formanyelvén fejezte ki magát. Ez azért is érdekes, mivel az absztrakciót elsősorban az európai és anglo-amerikai kultúrák formanyelvének tekintjük, mely a különböző irányzatok fejlődéséből alakult ki. Gabori csak az anyanyelvén, a Kayardild nyelven beszélt, soha nem tanult meg írni és olvasni. Viszont több, mint kétezer festményt készített! Gábori festészetében Kaiadilt nemzetség színei, textúrái, emlékei jelennek meg, így egy különös, sajátos, csak rá jellemző nyelvezetet hozott létre.

forrás:
https://www.artistprofile.com.au/sally-gabori-kaiadilt-eyes-art-seeing/


SZERETNÉL ELKEZDENI ALKOTNI?
Töltsd le 15+1 ajándék tippünk!
Tadamm! Azonnal kezdheted is!

2018. január 31., szerda

GYEREKPSZICHODRÁMA csoport első és második alkalom



kreativitás fejlesztése

FOLYAMATOSAN INDULNAK KOMPLEX MŰVÉSZETTERÁPIÁS, GYEREKPSZICHORDÁMA CSOPORTJAINK!




Mit történt a gyerekpszichodráma csoporton?

1. alkalom

A mozgásnak és táncnak fontosabb szerepe van, mozgásból és testi munkából bontjuk ki a történeteket.
Elindult integrált gyerekdráma csoportunk, ahol a gyerekpszichodráma módszerét a kifejezés és táncterápia módszerével ötvözzük.


Ma a következő dolgok történtek:


1. körbenülve ismerkedtünk, névjátékot játszottunk
2. megbeszéltük a szabályokat, "mintha" és vigyázunk egymásra és magunkra.
3. szoborjáték táncolásból, szabad mozgásból. Voltak oroszlánok, cicák, nyuszik és madarak.
4. szirom rajzolás, mi van a te szirmodon?
5. bábválasztás, ki vagy és mit csinálsz itt?
6. bábjáték: kis kigyó története, aki elveszett és tüzes mélydésbe esett, majd a nagykigyó megmenti a többiekkel, krokodillal, egérrel, gólyával szövetkezve.
Varázsfa eloltja a tüzet és a napocska előhívja a felhőket.
a gólya nem találja a házát, de talán a következő alkalommal majd folytatódik a mese...


2. alkalom 
1. körbenülés, beszélgetés
2. bemelegítés, egész test átmozgat kisujjtól fejig
3. test körberajzolás, kitöltés, hozzárajzolás
4. mozgás a színpadon, elindulás-megállás
5. bábozás
 



A királykígyó története
Megmentik a bajba jutott gólyát, a királykígyót és az özikét is. Összefognak az állatok, legyőzik a keselyűt, a hadsereget és a mocsarat kiszárasztják.
A testrajzok nagyon kifejezőek. ügyesek.


jelentkeznétek:




A csoportok időpontjairól itt: http://www.tancter.hu/p/gyerekprogram.html
a gyerekpszichodráma módszeréről itt:

további info a módszerről:
http://www.tancter.hu/2018/01/komplex-muveszetterapia-gyermekekkel.html

http://www.gyermekpszichodrama.hu/pages/a-modszerrol



2018. január 9., kedd

KOMPlex művészetterápia a gyermekekkel való munkában





A KOMPlex művészetterápia programon 15 éve dolgozunk, melyben több módszert ötvözünk sikerrel. Ezek közül a legfontosabbak: az Integrált kifejezés és táncterápia, a gyermekpszichodráma, a kortárs tánctechnikák.


Módszerünkben nem választjuk szigorúan szét a kifejezés különböző lehetőségeit, minden, ami az emberhez, gyermekhez tartozik, lehet az önkifejezés része: egy gesztus, egy firka, egy dobbantás. Nagy hangsúlyt fektetünk azonban a mozgásra, a testi kifejezésre, mivel azt gondoljuk, hogy ez a legősibb és egyben legelső kifejezési módja is az embernek.



A mozgásos, testi kifejezés mellett, a dramatikus, zenei és képi kifejezést is támogatjuk, sőt egyes foglalkozásokon ezek hangsúlyosabbak. (Csoportvezetőink képzettségétől függően, van ahol a zenei, vagy képi kifejezés.)

A      különböző művészeti ágak, kifejezési módok a csoporton tehát nem elkülönülve, hanem egymásba fonódva, egymást erősítve, úgynevezett kreatív körfolyamatként jelennek meg.

Mindez teljesen illeszkedik a gyermekkor sajátosságaihoz, a gyermeki játékhoz.

A megszülető ötletek, alkotások így különböző formákban jelennek meg, egymásba fonódva erősítik egymás hatását, vagy segítik bizonyos témák tisztázását.




Hogyan képzeljük el a KREATÍV Körfolyamatot a gyakorlatban?




Például egy zenében megjelenített hangulat egy mozgásban eljátszott témává alakul, amelyet a gyermek beépít a közösen megírt színdarabba, és végül lerajzolja a drámajátékon átélt élményével. 

A gyakorlatban például ilyen egy kislány játéka, aki a mozgásos játékban először őzzé varázsolódott, úgy táncolt, mozgott, majd a közös drámajátékban őzkislány lett, végül az átélteket rajzban rögzítette. A folyamat során a félénk kis őzet az erdő állatai megtanították beszélni, és ezután megértették mások is a szavait. (A kislány többnyelvű családból származott, folyamatosan gondot jelentett számára a verbális önkifejezés, iskolában csúfolták emiatt, mely a beilleszkedést is gátolta.) 

A csoportban átélte, hogy képes kifejezni magát, tud másokhoz kapcsolódni és hozzá is kapcsolódnak, nyelvét egyre jobban értik. Mindez segítette a kibontakozását és erőforrásai mozgósítását. A kicsit mindig kócos, hallgatag kislányból, gyönyörű kecses mozgású őzlány, majd kislány lett.






Hogyan hat?


Azáltal, hogy az alkotó folyamatokat megindítjuk és tápláljuk, a gyermek megerősödik, önbizalomra tesz szert. Az alkotó tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények feszültségeinek levezetésére, azok más szinten való megfogalmazására.

A szabad, belülről fakadó táncnak, mozgásnak természetes hozadéka, hogy a gyermek számos területen fog fejlődni! Mivel az átélteket nem csak eltáncoljuk, hanem sokszor el is játsszuk, vagy le is rajzoljuk, az önkifejezés más csatornái is megnyílnak.

Így amellett, hogy a gyerekek készségeit fejleszti a módszer, a kommunikáció igazán hasznos és értékes módját, a művészi önkifejezést ajánlja fel az esetlegesen addig használt kevésbé hatékony, vagy kon iktust, szorongást, testi panaszokat okozó megoldási sémák helyett.


A foglalkozások során a gyermekek élményeiket, érzéseiket, illetve a közös, vagy egyénileg írt történeteikhez formálódó ötleteiket vetik papírra, festik meg, vagy gyúrják agyagba, és más anyagokba.

Az alkotó folyamat már önmagában is személyiség-, tehetség- és kreativitásfejlesztő hatású.


Ami fejlődhet, változhat még:

  • a mozgáskoordináció,
  • a gyermek társas viselkedése,
  • önbizalma, 
  • konfliktus feldolgozó képessége,
  • érzelmeit jobban meg tudja fogalmazni, feszültségeit megtanulja levezetni
  • testtudata
  • absztrakciós készség,
  • verbális kifejezőkészség,
  • keresztcsatornák.

A fenti lista természetesen nem teljes körű, illetve garancia sincs arra, hogy a felsoroltak mind változni fognak. A gyerekek is különböznek, valakinek a gyerektánc, másnak a hipp-hopp, harmadiknak a karate, vagy néptánc való.



Hogyan alakulnak a művészetterápiás foglalkozások? Mennyire kötöttek?

A foglalkozásoknak szilárd keretei vannak, de ezen belül nagy önállóságot, szabadságot és szabad kibontakozási lehetőséget nyújt a gyermekek részére. Tulajdonképpen a gyermekek lassan minden területen elsajátítják a szabad improvizációs készséget, hiszen a mozgás, a drámajáték és a vizuális megjelenítés is egy adott téma köré szerveződik, ahol azonban a belső tartalmaik szabad megfogalmazására és kifejezésére van lehetőség.

A szavakba öntött ötletek, érzések, gondolatok, történetek a nagyobbaknál az írásbeliséggel kombinálva is megjelennek a játékok között: a versekkel, történetekkel az irodalmi alkotások világába tehetnek látogatást.

Mindegyik kifejezési módnak megvannak a saját előnyei, a mozgásjátékokban pl. az önszabályozást, a másokhoz való kapcsolódási készséget, az egymásra hangolódást, együttmozgást, a testhatárok megélését, a hatékony kommunikáció nonverbális módjait gyakorolják.




Mi történik, ha gyermekem nem szeret rajzolni, vagy táncolni?


Csoportjainkon nem kötelezőek a gyakorlatok, játékok. Mindenki mondhat nemet, olyan ütemben és formában kapcsolódik be az alkotásba, ahogyan számára ez elfogadható. A puszta jelenlét is tud új élményeket hozni, mindannyian átéltük már, hogy például egy színdarab nézőjeként is milyen fontos, katartikus, vagy felemelő élményekben lehetett részünk...



Természetesen csoportvezetőink segítik a gyermekeket a saját útjukon, támogatják a közös élményekhez való eljutásban, a barátság és a közös alkotás örömének felfedezésében.

További információ és/vagy jelentkezés csoportjainkra:


06 20 314 7671 (Gabi)vagy 
06 20 614  807 (Dóri) 

e-mail: info@tancter.hu







2014. január 12., vasárnap

Tánc és kifejezésterápia olvasóklub!

Folyamatosan gyűjtögetjük a témánkhoz kapcsolódó szakirodalmat. Most elkezdtük ezen szakirodalmi szövegek feltöltését az oldalunkra. Természetesen a válogatás nem teljes körű, de igyekszünk folyamatosan bővíteni és megosztani veletek. Örömmel vesszük azt is, ha ti is ajánlotok olyasmit, amit fontosnak, lényegesnek tartotok!
OLVASÁSHOZ KLIKK IDE!

kulcsszavak:
táncterápia, trauma, művészetterápia, kreativitás, embodiment, mozgásterápia, kreatív terápiák, test-pszichoterápia

2013. július 10., szerda

Mi is az a Tánctér Program?

Tánctér Program Gyerekeknek

Kreatív mesés gyerektánc 



 A Tánctér programon 10 éve dolgozunk, melyben több módszert ötvöztünk sikerrel. Ezek közül a legfontosabbak: az integrált kifejezés és táncterápia, a gyermek pszichodráma és a kortárs tánctechnikák.


 A foglalkozás elsődleges célja, hogy a gyermeklélek számára segítséget adjon az egészséges kibontakozáshoz és fejlődéshez. Módszerünk alapja a mozgásos, táncos kifejezés, melyet képi és dramatikus megformálás eszközeivel is támogatunk. 



Miről is van szó? Mi történik az órán?

Ebben az időszakban még nem az adott mozgásminták elsajátításán, sokkal inkább a gyermek saját adottságainak és kreativitásának fejlesztésén van a hangsúly. A foglalkozásokon fontos szerepet kapnak a mesék, melyek alkalmasak a képzelőerő fejlesztésére, továbbá mértani formák, természeti jelenségek, az állat és növényvilág alakjai, zenei kompozíciók.

A gyerektánc órán megtámogatjuk a gyereket abban, hogy amit csinál, az jó! Mesébe szőve elmozoghatja, eltáncolhatja hogyan hullik a hó, vagy hogyan nő a ki a földből a fa, milyen az ő zivatara... A mozgás és fantázia játékok során fejlődik a gyermek testtudata is, hiszen minden érzetet a test nyelvére és a tér érzékelésére fordít le.

A játékos feladatok segítik a gyermek kreativitásának kibontakozását, a mozgáskoordináció és szenzomotoros érzékenység fejlesztését, de sok esetben javul a gyermek társas viselkedése, önbizalma, konfliktus feldolgozó képessége is. A tanulási problémák megelőzésre, illetve az írás-olvasás készség fejlődésére is jótékonyan hat a mozgásfejlesztés és a játékos kifejezés.

Hogyan hat?

Azáltal, hogy az alkotó folyamatokat megindítjuk és tápláljuk, a gyermek megerősödik, önbizalomra tesz szert. Az alkotó tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények feszültségeinek levezetésére, azok más szinten való megfogalmazására.
A szabad, belülről fakadó táncnak, mozgásnak természetes hozadéka, hogy a gyermek számos területen fog fejlődni! Mivel az átélteket nem csak eltáncoljuk, hanem le is rajzoljuk, az önkifejezés más csatornáit is megnyílnak.

Az alkotó folyamat már önmagában is személyiség-, tehetség- és kreativitásfejlesztő hatású.


Ami fejlődhet, változhat tehát:

  • a mozgáskoordináció, 
  • a szenzomotoros érzékenység, 
  • a gyermek társas viselkedése, önbizalma, konfliktus feldolgozó képessége
  • testtudat
  • az írás-olvasás készség
  • absztrakciós készség  
  • nagymozgások
  • egyensúly
  • finommotorika
  • testséma
  • verbális kifejezőkészség
  • térpercepció
  • keresztcsatornák.

A fenti lista természetesen nem teljes körű, illetve garancia sincs arra, hogy a felsoroltak mind változni fognak. A gyerekek is különböznek, valakinek a gyerektánc, másnak a hipp-hopp, harmadiknak a karate, vagy néptánc való.
A foglalkozás nem egy-egy készség, vagy képesség fejlesztésére koncentrál, hanem komplex módon fejleszti a gyereket úgy, hogy eközben a gyermek átéli a játék és alkotás örömét is.


Kinek javasoljuk?

Minden kisgyermek számára, aki
  • szeretne önfeledten mozogni, táncolni,
  • mesét szőni és eltáncolni, és/vagy
  • (túl)mozgékony, és/vagy
  • csendes, bátortalan és/vagy
  • kreatív, és/vagy
  • kudarcot nehezen feldolgozó, és/vagy
  • ha otthon épp nehéz idők járnak a családra és/vagy
  • semelyik, csak szeretné jól érezni magát közösen egy támogató társaságban
  • vagy szeretne később komolyabban a tánccal foglalkozni.




Tetszik Önnek  a Tánctér program? Szeretné, ha gyermeke iskolájában/óvodájában is hozzáférhető lenne a program? Mint Intézményvezető szeretné, ha Önöknél is lennének Tánctér foglalkozások?

Keressen fel minket e-mailben (info@tancter.hu).   Felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük, miként tudnánk a Tánctér programot mihamarabb elindítani az Ön iskolájában/óvodájában. Természetesen megkereshet telefonon is: 06 20 314 7671-es számon!

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...