KOMPlex művészetterápia a gyermekekkel való munkában

A KOMPlex művészetterápia programon 15 éve dolgozunk, melyben több módszert ötvözünk sikerrel. Ezek közül a legfontosabbak: az Integrált kifejezés és táncterápia, a gyermekpszichodráma, a kortárs tánctechnikák.

Módszerünkben nem választjuk szigorúan szét a kifejezés különböző lehetőségeit, minden, ami az emberhez, gyermekhez tartozik, lehet az önkifejezés része: egy gesztus, egy firka, egy dobbantás. Nagy hangsúlyt fektetünk azonban a mozgásra, a testi kifejezésre, mivel azt gondoljuk, hogy ez a legősibb és egyben legelső kifejezési módja is az embernek.

A mozgásos, testi kifejezés mellett, a dramatikus, zenei és képi kifejezést is támogatjuk, sőt egyes foglalkozásokon ezek hangsúlyosabbak. (Csoportvezetőink képzettségétől függően, van ahol a zenei, vagy képi kifejezés.)

A      különböző művészeti ágak, kifejezési módok a csoporton tehát nem elkülönülve, hanem egymásba fonódva, egymást erősítve, úgynevezett kreatív körfolyamatként jelennek meg.

Mindez teljesen illeszkedik a gyermekkor sajátosságaihoz, a gyermeki játékhoz.

A megszülető ötletek, alkotások így különböző formákban jelennek meg, egymásba fonódva erősítik egymás hatását, vagy segítik bizonyos témák tisztázását.

Hogyan képzeljük el a KREATÍV Körfolyamatot a gyakorlatban?

Például egy zenében megjelenített hangulat egy mozgásban eljátszott témává alakul, amelyet a gyermek beépít a közösen megírt színdarabba, és végül lerajzolja a drámajátékon átélt élményével. 

A gyakorlatban például ilyen egy kislány játéka, aki a mozgásos játékban először őzzé varázsolódott, úgy táncolt, mozgott, majd a közös drámajátékban őzkislány lett, végül az átélteket rajzban rögzítette. A folyamat során a félénk kis őzet az erdő állatai megtanították beszélni, és ezután megértették mások is a szavait. (A kislány többnyelvű családból származott, folyamatosan gondot jelentett számára a verbális önkifejezés, iskolában csúfolták emiatt, mely a beilleszkedést is gátolta.) 

A csoportban átélte, hogy képes kifejezni magát, tud másokhoz kapcsolódni és hozzá is kapcsolódnak, nyelvét egyre jobban értik. Mindez segítette a kibontakozását és erőforrásai mozgósítását. A kicsit mindig kócos, hallgatag kislányból, gyönyörű kecses mozgású őzlány, majd kislány lett.

Hogyan hat?

Azáltal, hogy az alkotó folyamatokat megindítjuk és tápláljuk, a gyermek megerősödik, önbizalomra tesz szert. Az alkotó tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények feszültségeinek levezetésére, azok más szinten való megfogalmazására.

A szabad, belülről fakadó táncnak, mozgásnak természetes hozadéka, hogy a gyermek számos területen fog fejlődni! Mivel az átélteket nem csak eltáncoljuk, hanem sokszor el is játsszuk, vagy le is rajzoljuk, az önkifejezés más csatornái is megnyílnak.

Így amellett, hogy a gyerekek készségeit fejleszti a módszer, a kommunikáció igazán hasznos és értékes módját, a művészi önkifejezést ajánlja fel az esetlegesen addig használt kevésbé hatékony, vagy kon iktust, szorongást, testi panaszokat okozó megoldási sémák helyett.

A foglalkozások során a gyermekek élményeiket, érzéseiket, illetve a közös, vagy egyénileg írt történeteikhez formálódó ötleteiket vetik papírra, festik meg, vagy gyúrják agyagba, és más anyagokba.

Az alkotó folyamat már önmagában is személyiség-, tehetség- és kreativitásfejlesztő hatású.

Ami fejlődhet, változhat még:

• a mozgáskoordináció,
• a gyermek társas viselkedése,
• önbizalma, 
• konfliktus feldolgozó képessége,
• érzelmeit jobban meg tudja fogalmazni, feszültségeit megtanulja levezetni
• testtudata
• absztrakciós készség,
• verbális kifejezőkészség,
• keresztcsatornák.

A fenti lista természetesen nem teljes körű, illetve garancia sincs arra, hogy a felsoroltak mind változni fognak. A gyerekek is különböznek, valakinek a gyerektánc, másnak a hipp-hopp, harmadiknak a karate, vagy néptánc való.

Hogyan alakulnak a művészetterápiás foglalkozások? Mennyire kötöttek?

A foglalkozásoknak szilárd keretei vannak, de ezen belül nagy önállóságot, szabadságot és szabad kibontakozási lehetőséget nyújt a gyermekek részére. Tulajdonképpen a gyermekek lassan minden területen elsajátítják a szabad improvizációs készséget, hiszen a mozgás, a drámajáték és a vizuális megjelenítés is egy adott téma köré szerveződik, ahol azonban a belső tartalmaik szabad megfogalmazására és kifejezésére van lehetőség.

A szavakba öntött ötletek, érzések, gondolatok, történetek a nagyobbaknál az írásbeliséggel kombinálva is megjelennek a játékok között: a versekkel, történetekkel az irodalmi alkotások világába tehetnek látogatást.

Mindegyik kifejezési módnak megvannak a saját előnyei, a mozgásjátékokban pl. az önszabályozást, a másokhoz való kapcsolódási készséget, az egymásra hangolódást, együttmozgást, a testhatárok megélését, a hatékony kommunikáció nonverbális módjait gyakorolják.

Mi történik, ha gyermekem nem szeret rajzolni, vagy táncolni?

Csoportjainkon nem kötelezőek a gyakorlatok, játékok. Mindenki mondhat nemet, olyan ütemben és formában kapcsolódik be az alkotásba, ahogyan számára ez elfogadható. A puszta jelenlét is tud új élményeket hozni, mindannyian átéltük már, hogy például egy színdarab nézőjeként is milyen fontos, katartikus, vagy felemelő élményekben lehetett részünk...

Természetesen csoportvezetőink segítik a gyermekeket a saját útjukon, támogatják a közös élményekhez való eljutásban, a barátság és a közös alkotás örömének felfedezésében.

További információ és/vagy jelentkezés csoportjainkra:

06 20 314 7671 (Gabi)vagy 
06 20 614  807 (Dóri) 

e-mail: info@tancter.hu