Hogyan tágíthatod a komfort zónád?

Hogyan tágíthatod a komfortzónád?Hogyan tudsz erőforrást gyűjteni az alkotás segítségével? 

Fontos, hogy kis apró lépésekben tudunk haladni. Vizuális hasonlattal élve, ha az a célunk, vagy álmunk, hogy megmásszuk a Kilimandzsárót,  és egy hátizsákkal rögtön  a hegycsúcsra kapaszkodunk, valószínű, hogy vállalkozásunk kudarcba fullad. Nem azért, mert képtelenek vagyunk rá, csak kihagytuk a tanulási folyamatot.

Ha rögtön a Kilimandzsáró tetején akarunk lenni, ugyanúgy nem sikerül céljainkat elérni, mintha a megszokott sík terepen masírozunk életünk végéig.  

Ez persze a Kilimandzsárónál elég szembeszökő, ritka az ilyen méretű földtől való elrugaszkodás. De, ha felkészülünk rá, testileg-lelkileg, és eszünkbe véssük, hogy ez nem lesz könnyű, de mondjuk elképzeljük magunkat a Kilimandzsáró tetején, ahogy boldogan lebegtetjük a zászlót, esetleg társakat is találunk hozzá, akik hasonlóan “őrültek”, mint mi, akkor könnyebben feljutunk.

Tehát ami segít a komfortzóna tágításában, röviden:

1. Komfortzónádat térképezd fel minél jobban, akár keresd meg azokat a helyzetek, személyeket ahol, akikkel biztonságban érzed magad és ahova bármikor vissza tudsz húzódni!
2. Bontsd apró részekre a nagy falatot és a napi adagra koncentrálj!
3. Köteleződj el a célod mellett!
4. Térképezd fel erőforrásaidat, erősítsd őket, keress újakat!
5. Ismerd meg önmagad minél jobban és belső hangodat :)
6. Sajátíts el stresszoldó technikákat, vagy ismerd fel, mi az, ami segít ellazulni, ami korábban segített!
7. Élvezd ahol vagy és ne üsd magad, ha még nem vagy ott, vagy szeretnél kicsit megpihenni!

De ezeket az okosságokat bizonyára ismeritek már. De hogyan függ mindez össze az alkotással?


➤ Hogyan segíthet tehát az alkotás a komfortzóna tágításában?



kép forrás: Pinterest

Az alkotás leginkább olyan saját erőforrás, mely mindenki számára elérhető. Egyrészt minden alkotás egyedi, megélhetjük benne önmagunkat. Nincs két egyforma hang, egyforma vonal, egyforma mozdulat, vagy szöveg, de még két egyformán elültetett virág sincs, vagy megszerelt autó, megkötött pulóver… 

A kreativitás, alkotás segít:

• a saját ERŐFORRÁSOK feltérképezésében
• a szabad kísérletezésben,
• a problémamegoldó készség fejlesztésében,
• stresszoldásban,
• az önismeret fejlesztésében
• és az érzések kifejezésében.

Mindez természetesen serkentően hat, támogatást jelenthet bármely feladattal való megbírkozásban.

Énünk újra felfedezése izgalmas, örömteli kaland. Az alkotásból és a csoport folyamatokból inspiráció és motiváció fakad. Egyénileg is lehet alkotni, otthon, vagy bárhol a szabadban, nem kell feltétlenül támogató közösség hozzá. 

Biztos sokan ismeritek a mostanában divatossá váló színezőket, sokan imádják és esküsznek rá és ez teljesen rendben van. Személy szerint azt gondolom, hogy létezik ennél sokkal sajátabb, önállóbb és szabadabb önkifejezési forma is! Lehet ez rajz, festés, de írás is, akár mindegyiket vegyítve.
Ilyen pl. a kreatív naplózás is. Erről még lesz szó a későbbiekben! 

Mi a kapcsolat a komfort zóna és a barack között?

Komfort zóna kitörés, vagy tágítás? Nem mindegy...

Mostani hírlevelünk, kicsit a krízisről, jobban a komfort zónáról és a tanulási folyamatokról, a stresszel való megküzdésről szól.

Következő bejegyzésünkben arról lesz szó, hogyan tudsz lassan nekiveselkedni, motivációt gyűjteni, hogy tovább tudja haladni a céljaid felé, vagyis tágítsd a komfort-zónád!

Sokan tudjuk, hallottunk róla, vagy saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy krízisek márpedig vannak, de lehetőséget is teremtenek a változtatásra. Tulajdonképpen minden változást egyfajta krízis előz meg, erről beszél a híres pszichológus Erikson is.

Ezek azok a krízisek, melyek szükségesek a fejlődéshez és a változáshoz, úgymond ahhoz, hogy a következő szakaszba átléphessünk. A krízisnek van azonban egy másik jelentése is, amikor valóban nehéz élethelyzetbe kerülünk,  komoly veszteséget élünk át, vagy balesetet szenvedünk, másfajta traumatikus élményt élünk túl. Ilyenkor nem az a cél, hogy kitörjünk a komfort-zónából, hanem, hogy visszanyerjük biztonság érzetünket és feldolgozzuk az átélteket, kifejezzük érzéseinket.  

Mit is jelent a komfort zóna kifejezés?
Mi köze van a komfort zónának a barackhoz? 

Nadler (1993) komfort zóna modellje alapján 3 zónát különböztetünk meg: a komfort zónát, a tanulási zónát és a pánik zónát. A Komfort zóna modellje figyelembe veszi, hogy a személy az adott helyzetet mekkora stresszként éli meg, mindez hogyan hat a tanulásra, serkenti-e, facilitálja, vagy gátolja azt.

                   
forrás: elmenyfestok.hu

1. A komfort zóna, ahol a legalacsonyabb a szorongásunk, biztonságban érezzük magunkat, de nem facilitálja az új dolgok megtanulását.
2. Tanulási vagy diszkomfort zóna, ahol már szorongunk, de új képességeket tanulhatunk, sajátíthatunk el.  Igen, a tanulás, fejlődés mindig együtt jár valamiféle komfortzóna tágítással.
3. Pánik zóna, ahol már csak a szorongás, félelmek vannak, de nincs igazán pozitív aspektusa. Itt már annyira szorongunk, hogy az kifejezetten rontja a teljesítményünket.

Lehet, hogy a komfort zóna kifejezést hallva sokan a kényelemre asszociálunk elsőként, viszont ennél többet jelent. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amit már begyakoroltunk, amiben magabiztosak vagyunk, minden olyan fizikai vagy társas közeg, amiben otthonosan mozgunk, biztonságban érezzük magunkat. Ide tartoznak az akár már automatikus rutin-cselekedeteink is. A lényeg, hogy a komfort zóna biztonságos terep, ahol nem érhetnek nagy meglepetések, viszont tanulni, fejlődni sem fogunk.

Tehát a manapság divatos mondás: Törj ki a komfort zónádból, nem minden esetben helytálló. 

A komfort zónából jó esetben nem kitörni kell, hanem inkabb azt tágítani lehet. Nem jelent önmagában tehát semmi rosszat, ha a komfort zónában vagyunk és úgy érezzük megvalósítottuk álmainkat.

itt jön a barack :)

Lépkedni a komfort zóna elhagyása felé, felismerni, hogy hol vagyunk és merre szeretnénk haladni, az egy másik dolog.  De lehet, hogy még nem jött el az idő. Még érleljük az elhagyást. A baracknak sem mondjuk, hogy érj már egy kicsit gyorsabban! Viszont örökké érlelni sem lehet, mert akkor már bocsánat, de a barack hasonlattal élve, túlérünk...

Lehet segíteni persze az érlelést, de sürgetni, erőszakoskodni, azt nem igen lehet. Ha pedig épp megterhelő élethelyzetben vagyunk, akkor inkább simogatásra, törődésre, fényre és napsütésre  van szüksége a baracknak :) és nekünk is. Utána jöhet a komfort zóna kitapogatása, sőt tágítása.

A komfort zóna határa mindenkinél máshol helyezkedik el, kinek szélesebb a zónája, kinek szűkebb. A határok rugalmassága sok mindentől függ, de tudatosan lehet tanulni, trenirozni magunkat arra, hogy az új, esetleg stresszel járó helyzeteket jobban viseljük, illetve, hogy egyáltalán vállaljuk a belemenést azokba. Így tágíthatjuk a komfort zónánkat és ezáltal addig nehéznek ítélt tevékenységeket, akár egy idő után rutinból is végezhetünk.

A komfort zóna tehát önmagában nem rossz dolog!

Viszont, ha beszorítva érezzük magunkat és a félelem tart leginkább vissza az új dolgok felfedezésében, akkor lehet, hogy komfort zóna tágításra van szükség!

Tehát fontos, hogy jól diagnosztizáljuk magunkat :)

Ami tehát lényeges:

- kitapogatni a komfort zóna határát, felidézni, melyek azok a helyzetek, helyek, ahol biztonságban érezzük magunkat,

- felismerni, amikor a tanulási zónából kezdünk átcsúszni a pánik zónába,

- ha épp nehéz élethelyzetben vagyunk, ne akkor próbáljunk tágítani a komfort zónán.

Ha beszorulva érzed magad egy rossz helyzetbe és leginkább a biztonsági övezeteelhagyása, az ismeretlentől való félelem jelent nehézséget, akkor következő bejegyzésünk Neked szól!